Thantophobia

6. nap

Az elmúlt pár napban csak rajzokat készítettem neked, remélem nem haragszol emiatt. Úgy gondoltam azon szavak, amelyek mostanában kavarogtak bennem, nem lett volna megfelelő arra, hogy megfogalmazzam a szerelmem irántad. Ma eszembe jutott az, amikor először megcsókoltál. Nagyon ideges voltam az egész randin, végig attól féltem, hogy elrontok valamit, és amikor te megcsókoltál, teljesen lefagytam. Lágy nevetés szökött fel belőled, ami így visszagondolva eszméletlen édes volt, de abban a pillanatban én annyira ideges voltam, hogy csak hebegni, habogni voltam képes. Megnyugtattál, majd újból megcsókoltál. Másodjára már nem voltam annyira ideges. Emlékszem, csak arra voltam képes gondolni, hogy mennyire eszméletlenül puhák az ajkaid. Végig csak ez járt a fejemben és imádtam az érzést. Most, ahogy erről mesélek neked, ismét érzem őket és még mindig úgy vélem, hogy nincs még egy annyira kellemes érzés a világon, mint a te csókod.