Két szörnyvadász nem fér meg egy kocsmában

2. rész - Az elátkozott erdő

Másnap reggel Geralt a javasasszony kunyhója felé vette az irányt, ahol Moroha lábadozott az előzőnapi harcot követően. Amikor Geralt belépett a kunyhóba, a javasasszony nyers modorral fogadta: - Veszélyes dolgot tettél, a főzeteitek halálosak az emberek számára.

- Ha nem adtam volna neki pár csepp Fecske főzetet, meghalt volna mielőtt ideérek vele! – vágott vissza Geralt. Egyikük sem tudta, hogy a szélhámos szörnyvadász épp a kettejük civakodását hallgatja.

Az ébredező Moroha félálomban figyelte a witcher és a javasasszony közti veszekedést, a fehérhajú férfi viselkedése emlékeztette őt valakire.

- Hogy kerültem ide? – nézett körbe Moroha.

- Én hoztalak ide, miután alaposan helybenhagyott egy királygriff – válaszolt Geralt.

- Az a dög eltörte a kardomat...bosszankodott Moroha, majd a karján éktelenkedő sebhelyre nézett. – Aztán jött egy fehérhajú fickó – minimum félig, ha nem egészen szellem lehetett – és elintézte a szörnyet.

- Nem tudom, honnan jöttél, kölyök, vagy miféle szerzet vagy, de örülj, hogy egyáltalán élsz. A kardod legyen a legkisebb gondod – morogta Geralt. A Fecske főzet, amiből kaptál az emberek számára halálos. - És sem félig, sem egészen nem vagyok szellem, ebben biztos lehetsz – nézett rá Geralt szúrós tekintettel.

- Pedig a hajad és a szemed az ellenkezőjét bizonyítja – állapította meg Moroha.

- Hát...kölyök, ha hiszed, ha nem, nem szellem vagyok, hanem witcher, és alapvetően a királygriff levadászására szólt a megbízásom, nem szélhámos szörnyvadászok megmentésére – válaszolta idegesen Geralt.

- Kikérem magamnak, nem vagyok szélhámos, vénember! – duzzogott Moroha.

- Na idefigyelj kölyök. Először is: a harcstílusodból ítélve még egy nekkerrel se tudnál elbánni, nemhogy királygriffel. Másodszor: Ez a vénember akadályozta meg, hogy szörnyeledelként végezd és van nevem is – Geralt – mutatkozott be a witcher.

- Én Moroha vagyok, és mi az a witcher? – hangzott a válasz.

- Röviden, a witcherek kifejezetten szörnyvadászatra szakosodott harcosok. De mostmár mennem kell, mert találkozóm van a társammal. Egy jó tanács: a továbbiakban valami kevésbé veszélyes hivatással próbálkozz, Moroha – mondta Geralt, és távozott a javasasszony kunyhójából. Ezt követően Moroha is útnak indult, közben Geralt tanácsán gondolkodott, de elvetette a kevésbé veszélyes hivatás ötletét. Ciri eközben a Feketeág nevű faluban várta Geraltot újabb megbízással. A helyiek szerint ugyanis furcsa dolgok történnek a Farkasok tisztása körüli erdőben. Röviddel a faluba érkezése után Geralt találkozott is Cirivel, és a kapott információk alapján el is kezdték a kérdezősködést a falusiak körében. Moroha eközben talált egy viseletes kardot, és kénytelen-kelletlen felcsatolta. Nem sokkal később egy táborhelyet talált, és mivel elhagyatottnak tűnt, gondolta, összeszedi, ami használható. Így is tett, épp a tegezét töltötte fel, amikor a föld alól előmászva 2-3 kb. 1 méter magasságú szörny támadt rá. Csontsoványak voltak, kezükön-lábukon 4-4 hegyes karomban végződő ujjakkal.

- Vasromboló lélekrabló! – kiáltotta Moroha, és rövidesen végzett a szörnyekkel. Pár pillanattal később egy bandita sétált oda hozzá, aki eddig a közeli bokrok egyikéből figyelte a táborukat kifosztó Morohát.

- Szép munka, kölyök, jól elbántál ezekkel a szörnyekkel – mondta a bandita.

- Hát, végül is szörnyvadász vagyok – mosolygott Moroha. Erre a bandita bajsza alatt sunyi vigyor jelent meg.