Tizenkettedik rész

231 17 4
                                    

Levettük a sok hülyeséget magunkról és felvettük a kabátjainkat mivel hideg volt kint. Aztán kimentünk a lakásból és elindultunk a park felé.

-De szép a Hold!
-Az!-válaszolt vissza
-Vajon mennyi lehet az idő?-Elővettem a telefonomat a zsebemböl és ránéztem az órára.-Jézusom! Már fél kettő van?
-Már?
-Én is ezt kérdeztem.
-Azért még  elsétálunk a parkba nem?
-De! Rámfér. Kicsit furán éreztem magam odabent. Lehet hogy azért mert kicsit már fulladt volt bent a levegő. Most jól esik idekint lenni. És senki se lát minket.

Egyszercsak azt hallom hogy Riki elkuncogja magát.

-Hoztál magaddal kulcsot?-mondta nevetve
-Igen! Nem úgy mint eggyesek.- forgattam a szemem
-Akkor jó!-mondta kicsit komolyabban- Amúgy ne izgulj mert a szüleid tudják hogy későn mész haza. Beszéltük hogy lehet sokáig fog tartani.
-Áhh, akkor jó. Már biztos ,hogy alszanak.
-Biztos!

Lassan odaétrünk miközben beszélgettünk. Nagyon szép volt a park. Teljesen ki volt világítva. Mindenhól fűzfák voltak és virágok. Mi voltunk az egyedüliek ott. Elléggé aesthetic-os volt az egész park, olyan romantikus fajta. Az egyik szökőkút melletti padra ültünk le amit vagy 3 perc néma csend követet miközben a csillagokat éztük.

-Soha sem áltam meg csak úgy a csillagogat nézni. Nem is értem miért. Olyan szépek!
-Azok! Csinálok egy képet!
-Jó ötlet! Csinálok én is.
-Oké!
-Óu....az enyém nem csinál jó képeket.
-Várj akkor átküldöm instán amiket csináltam.
-Köszi! Csak kapcsoljam be a netemet.-ahogy bekapcsoltam a netem megjelent egy értesítés. Még éjfélkor kaptam. A legjobb barátnőm köszöntött fel.-Úr Isten!
-Na...mi az? Baj van?
-Jaj ,nem. Csak A legjobb barátnőm köszöntött fel még 12-kor ,de nem láttam.
-Felolvasod?
-Miért ne!?-gondoltam-"BOLDOG SZÜLINAPOT HUGI! Mostmár egy vén banya vagy, de én attól még szeretlek. Nagyon sajnálom hogy most nem lehetek ott melletted és nem ölelhetlek meg."
-Miért nem lehet itt?
-Mert elköltöztek egy nagyobb városba és messze van.
-Óu!
-Szóval.."De ha találkozunk ígérem én szervezem meg neked a legjobb meglepi bulit,olyat amilyenre még csak gondolni se tudsz!"
-Hát...ezt elbukta!-kezdet röhögni Riki
-Hé!Ez gonosz volt töled. Örülj hogy nem tud rólad, mert nehéz volt nem beszélni erről neki.
-Jó,jó bocsi!
-"Mondjuk lehet hogy csak jövőre lessz.
Mégegyszer boldog szülinapot szeretnék kívánni , és az ajándékodat majd postázom. Puszi<3!" Aww...Kár hogy most nincs itt!
-De miért is költöztek el?
-Mert az apja kapott egy munka ajánlatot ott.
-Áhh...ok értem.
-Na mindegy, akkor átküldöd a képeket?
-Ja,persze!
-Kösz!
-Megkaptad?
-Aha! Hé csepereg?Vagy csak én bolondulok megfele?
-Nem, tényleg esik. Én azt mondom menjünk vissza,nem hogy elkapjuk az esőt.
-Jó,menjünk. Nem akarok megázni.

Így hát elondúltunk visszafelé. Mikor elindultunk még csak cseperget,de félúton már nagyon elkezdett esni.

-Óó ne már! Ez most komoly?-mondtam dühömben. Erre Riki levette a bőrdzsekijét és fölénk tartotta.
-Tessék! A tied elázna. Innen futnunk kéne. Benne vagy?
-Kösz! Igen!
-Akkor gyere!

És már futottunk is. A dzseki egyik felét én a másikat pedig ő fogta,a másik kezét bedig a derekamra rakta. Tartott nehhogy lemaradjak. Kicsit furi érzés volt amikor ránéztem az arcára. Tizta vizesek voltunk,de ő még mindig jól nézett ki. El is feledkeztem hogy mi amúgy pont futunk és csak akkor ébredtem rá amikor valami furit éreztem. Olyan volt mindha pillangók repkedtek volna a hasamban. Hamar vissza kaptam a fejem előre mire ő csak elmosolyodott , de olyan smirk mosolya volt,mintha tudta volna mi van. Gyorsan visszaértünk és beáltunk a tető alá.

-Köszi!
-Szivesen! Amúgy meg semisség volt.

Erre én csak egy mosollyal válaszoltam.
Ő pedig kinyitotta az ajtót és bementünk a lakásba. A többiek már vártak.

-Gondoltam hogy elkaptátok az esőt. Ugye nem áztatok meg nagyon?
-Nem! Még elmegy.-válaszoltam
-Jó akkor gyertek be.
-Perc és ott leszünk.

Levettük a cuccunkat és elkeztünk befelé haladni.

-Nem kérsz e türcsit?-Kérdezte Riki
-Őmm...de ,igen. Köszi!
-Tessék, szivesen!

Megtöröltük a hajunkat és elkezdtünk röhögni azon hogy milyen szerencsétlenek voltunk. Aztán visszaadtam neki a türcsit,de mikor megfogta ,nem csak a törcsit fogta meg hanem a kezem is véletlenül. Hirtelen egymás szemébe néztünk. Vagy két másodpercig úgy maradtunk , de utána megszólalt.

-Véletlen volt bocs!
-Jaj, semmi baj!-mondtam a fejem vakarva. Éreztem hogy elvörösödöm.
-Akkor oké!-kicsit ő is kínosan érezte magát.
Arra lettem figyelmes hogy Songhoon az ajtóból minket néz. Megfordultam felé miután láttam a tükörben,de ö elfutott. Ezt már Riki is látta. Utána futottam és megáltam a konyha ajtaja előtt.

-Itt tégyleg lessz valami srácok.-mondta nagy mosollyal de csendesen.
-Mindha nem hallanám.-gondoltam
-Riki megmondta hogy neki tetszik y/n,de nem tudja hogy y/n-nek is bejön-e.
-Ahogy láttam biztos. 100%biztos vagyok benne hogy igen.
-Jó ,de ezt neki mond akkor. Szegégy kétségbe van esve. Azt hiszi hogy y/n csak barátként tekint rá.-Szólt közbe Jay
-Y/n! Miért futottál el?-közben megjelent Riki.
-Ööö....-Lefagytam ahogy megláttam a hallottak után.
-Ööö? Ennyi?
-Bocs! Csak hírtelen megszomjaztam. Szóval kijöttem vízért.
-Akkor miért álsz az ajtóba?
-Mert...előbb megnéztem hogy nem-e írt vagy hívott anyám.
-Áá..oké. Akkor töltenél nekem is egy kiss vizet?
-Persze!



From Best Friends To Lovers-(Enhypen Niki)Hun.Où les histoires vivent. Découvrez maintenant