*Felix szemszög
Faszom ebbe az új házba!Vissza akarok menni sydneyben a régi házunkba a régi szobámba!Még ez a hülye ágy is kemény mint a szar!Elegem van!
-Aludj jól kicsim!Ha valami van szólj Rachelnek vagy Olivianak!Ők még fent maradnak egy kicsit!
-Oké,jó éjt!
-Neked is angyalom*2:57
Kezdődik!Megint random dolgok esnek le a földre!A tükörben árnyékok nem is tudom...integetnek vagy táncolnak...
De ebben az egészben a legparább az hogy az ágyam mellett elhúzodó falon kaparások hallatszódnak ...de még ha a másik fal lenne!Engem akarnak tudom én!
Mi a fasz....leült valaki az ágyra!Mennyi az idő?3:14!Jajj Istenem!Most kereszt nekem!
Lehet hogy rossz ötlet,de bekapcsolom a vakut....ne most öljetek meg légyszi
*Mesélő
Felix a telefonja vakujával a bessüppedt pontra világított,ahol meglátott egy izmos,magas,fekete hajú szellemet ami őt nézi...
A kissebbiknek sikoltani volt kedve de nem tehette hiszen mi van ha csak ő láthatja a szellemfiút?Beszélni szeretett volna vele,arról hogy miért pont őt kisérti vagy hogy mi történt vele
*Felix szemszög
Hideg vér...
-K-ki vagy te?-húzodtam kicsit messzéb a szellemfiútól
-Hwang Hyunjinnak hívnak vagyis hívtak amíg éltem...
-És mi történt veled...?
-Hát nehéz életem volt.Az emberek többsége utált vagy elítélt.Egy napon pedig az osztálytársaim és a kamú barátaim leitattak haza hoztak vagyis ide fel a szobámba itt pedig megvertek és leszurtak.Ez után kihurcoltak az ablakon keresztül és felköttek egy fára...
-Oh...de miért...engem kísértesz?
-Megijesztettelek?Nem akartalak.És egyébként az elején csak figyeltelek...aztán megismertelek...és hát szimpatikus lettél...
-És a szüleiddel mi történt?
-A szüleimmel?Hazafele a temetésemről autóbalesetet szenvedtek...egyikük sem él...
-Sajnálom-tettem kezem az övére
-Mégis mit?Nem a te hibád...
-De akkor is!Ide költöztem és megzavartalak.
-Nem zavarsz...de...ugye...nem félsz tőlem?
-Mostmár nem!-mosolyogtam
-Akkor hagylak is!Aludj jól!
-Te is?-a szellemek alszanak?
-Majd vigyázok rád ne aggódj!
-Kössz*2 év múlva
-Hyunjin!Hahó!Itt vagy még?Ne haragudj...
-Szóval ne haragudjak?Majdnem megöltek de ne haragudjak meg mi?
-Bocsáss meg!-estem karjaiba
-Mondtam hogy vigyázz velük!
-De nem tudtam hogy ki akarnak nyirní!
-Hogy is tudhattad volna!
-Most utálsz?-kérdeztem öt kínos perc után
-Néha annyira vak vagy!-mondta majd széttárta karjait-Gyere ide!-Szeretlek,Jinnie!
-Tessék?
-Tudod már az eleje óta tettszel nekem!Azóta mióta előszőr megjelentél
-És én szerinted miért téged kisértettelek?-mondta mire egy hirtelen mozdulattal rátapadtam ajkairaEbben a pillanatban éreztem valami nagyon furcsa érzést...mintha Hyunjin bőre élénkebb és puhább lenne,a haja kócosabb és az ölelese is mintha erősebb lenne
Eltávolodva tőle tisztán láttam az arrcába lógo tincseit
-Gyönyörű vagy...
-Csak utánad
YOU ARE READING
𝗛𝘆𝘂𝗻𝗹𝗶𝘅 𝗢𝗻𝗲𝘀𝗵𝗼𝘁𝘀 | 𝗝𝗮𝘃𝗶́𝘁𝗮́𝘀 𝗔𝗹𝗮𝘁𝘁
RandomMegvan az az érzés amikor nekilátsz kijavítani a könyveidet, és látod azt a tömör balfaszságot és már jön a késztetés hogy felkösd magad a legközelebbi fára? Na, én ezt éltem át mind az öt könyvem újraolvasásánal. Akkora balfaszságokat írtam baszki...