Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
MÁRCIUS 2, INTÉZET.
A hely, ahol az Árnyvadászok élnek. Civilek számára láthatatlan, számukra viszont életet mentő hely. Itt lennének, az Intézetben.
Immáron mindenki a központban tartózkodott, azaz Mary, Heeseung, és az újonnan megismertek; Riki, Jay és Jake. A tegnap esti eset után megbeszélték, hogy itt fognak találkozni, és megvitatják mi is volt ez az egész. Igaz, ők is ugyanolyan céllal mentek az Olinba, hogy megöljék a démonokat, segítségre nem igazán számítottak.
"Oké, valaki elmagyarázná, hogy mi a franc volt a tegnapi?" - törte meg az idegőrlő csendet Jay, karjait keresztbe fonta mellkasa előtt.
"Ne hidd, hogy a mi céljaink bármiben is eltértek volna, Jay." - rázta meg a fejét Heeseung, a név említésére Mary felnézett rá.
"Ismered őket?"
"Több ezer éves vagyok, Riri." - mosolygott rá lágyan. - "Én mindenkit ismerek."
"És mi hogy hogy nem tudtunk róla?" - Ezúttal Jake szólalt fel, s a Kitsunére mutatott.
"Eddig nem kellett, hogy tudjatok róla. Elvolt a saját kis világában, a saját kis gondjaival, és ti is." - a varázsló hangja mint mindig, most is gyengéd volt, megfontolt, mégis határozott. Szinte már... bölcs... - "Most viszont akadt egy közös ellenségünk mindnyájunknak, szóval ideje volt összehozni a kis csapatot."
"A Kör Tagokra gondolsz, igaz?" - nézett rá Riki, s pillantása elég volt ahhoz, hogy igazat adjon neki.
A Kör Tagok amolyan láthatatlan gyilkosok voltak, beépített emberek. Ők azért felelnek, hogy kiirtsanak minden természetfelettit. Ezalatt értendő minden Árnyvadász, Boszorkánymester, Vámpír, Vérfarkas, és még Kitsune is.
"De nem értem, akkor kik voltak azok a démonok a klubban?" - kérdezte meg ismét Jake, viszont mielőtt még bárki válaszolhatott volna rá, egy lány hang törte meg beszélgetésüket.
"Démonok?" - sétált közelebb a csapathoz, majd megállt szinte a kör közepén és kérdőn nézett körbe mindenkin. - "Miféle démonok?"
"Te mit keresel itt? Mondtam, hogy menj haza." - szidta le egyből Jay, miközben ellökte magát az asztaltól aminek eddig támasztotta magát, s közelebb sétált hozzá.
"Sunoo azt mondta küldetésen voltatok tegnap. Miért nem hívtatok?" - kérdezősködött tovább, teljesen ignorálva a fekete hajú árnyvadászt, majd a két új vendég felé fordult. - "Ők kicsodák?"
"Kinoshita Mary, személyesen!" - dobott egyet vörös haján a lány, miközben elé állt és villantott egy szép fogas mosolyt. - "Más néven a Kitsune."
"Kitsune?" - ráncolta össze szemöldökeit, amire Marynek csak egy büszke bólintás volt a válasza.
"Annyit tesz róka." - világosította fel Jake.
"Nem csak 'róka'." - mutatott macskakörmöt az ujjaival Mary. - "A Kitsunék a sintó vallás rókaistenei. Fontos szerepük van a japán népmesékben, mindig másként ábrázolták őket. Volt, amikor ravasznak tüntetik fel őket, akik átverik az embereket, de van, amikor védelmezőnek. Bölcs állatok, és nagyon erősek."
"Aha, és te melyik vagy?" - kérdezett rá Jay, mire Mary ajkai mosolyra húzódtak.
"Sose tudhatod."
"Oké oké, szóval ti elmentetek egy csajjal, aki magát rókának nevezi és nem is ismeritek, egy küldetésre, de engem bezzeg nem hívtatok." - vette vissza a szót az idegen lány, kezdett egyre idegesebb lenni.
"Mert mit csináltál volna ott? Megkarmolod a démonokat a körmöddel?" - gúnyolódott Riki a lányra nézve.
"Mindjárt téged karmollak meg, de annak nem lesz jó vége, Nishimura!"
"Ne kezdjétek megint!" - csitította el őket Jay, még mielőtt kitörne a veszekedés. "Mary, Heeseung, ő itt Park Sunmi. Nemrég lett Árnyvadász, szóval még kezdő. Sunmi, ők itt Mary és Lee Heeseung, boszorkánymester."
"Boszorkánymester? Na és mit tudsz, átváltoztatsz békává?" - viccelődött Sunmi, s a komolytalansága már nem csak Rikit, hanem magát Maryt is idegesítette.
"Isten adná! Kérlek Heeseung Hyung, tedd meg!" - fordult felé Riki reménykedve, de a férfi megforgatta szemeit.
"Nekem nincs erre időm. Gyere Mary-san, menjünk!" - s azzal sarkon fordult és elkezdett kisétálni az épületből, nyomában az említettel.
"Ne, várj! Mi lesz a Kör Tagokkal?" - kiabált utána Jake.
Heeseung egyszerűen csak vállat vont. - "Egyenlőre foglalkozzatok az újonccal!" - válaszolt vissza, hátra se nézve.
Mary viszont visszafordult egy pillanatra, csak azért, hogy szemkontaktust váltson Rikivel. Amint tekintetük találkozott egy megfogalmazhatatlan érzés ejtette rabul őket, amit eddig még nem éreztek. Olyan volt, mintha tartoznának egymásnak, és kötelességük lenne megvédeni a másikat, bármi áron.
