Behind you - Mögötted

2. fejezet

     Amint beléptünk a terembe, újra elöntött az a tipikus iskolás érzés. Nem szeretek suliba járni, de nem is utálok. Néha kifejezetten van kedvem menni, olykor pedig bármit megadnék azért, hogy otthon maradhassak. Nem vagyok a tanárok kedvence, de nem a jegyeim miatt. Négyes tanuló vagyok, pár tantárgyból ötös (tesi, rajz, biológia, irodalom), de például tavaly matekból csak hármast sikerült összehoznom. Inkább azért nem kedvelnek annyira, mert zárkózottságom miatt nem igazán jelentkezem, nem vagyok annyira aktív az órákon és hajlamos vagyok elkalandozni. De mit is tehet az ember, ha egyszer tini...

     Livvel természetesen egymás mellé ültünk a középső padsor utolsó előtti padjába. Már 7⁵⁰ volt, szinte minden helyet elfoglaltak már és minden osztálytársunk meg is érkezett. Egyedül a mögöttünk lévő pad volt csak üres. Még beszélgettünk pár osztálytársunkkal amikor becsengettek és megérkezett az ofőnk. Mr. Atkinson egy tipikus, öreg, mogorva kinézetű tanár úr, ám kinézete ellenére egy csupaszív, engedékeny bácsi. Viszont nem egyedül érkezett. Ott volt mögötte Ő, az új osztálytársunk.

     Amint beléptek az osztályba és becsukták maguk mögött az ajtót mindenki elhallgatott. Az ofőnk ünnepélyesen köszöntött minket, majd rá is tért a lényegre. Elmondta, hogy új osztálytársunk érkezett, majd hagyta, hogy ő mutatkozzon be.

-Sziasztok! Anthony Holloway vagyok, nyáron költöztünk a családommal Bostonba. Előtte New Yorkban éltünk, oda jártam iskolába. Idén a harmadikat kezdtem volna, de iskolaváltás miatt osztályt kell ismételnem. Remélem idővel mindegyikőtöket megismerhetem - és kacsintott egyet.

     Hangos tapsvihar tört ki, mindenki tapsolt csak én nem. Egyeszerűen annyira lefagytam, már az első perctől kezdve akkora befolyással volt rám, mint még soha senki. Csak bámultam pislogás nélkül és nem is tudtam felfogni a történteket. Abban a pillanatban leblokkoltam, amint megláttam. Magas, sportos testalkat, sötét barna haj, messziről nem pontosam megállapítható szemszín, eres kezek, menő haj és a világ legaranyosabb mosolya. Amint vége lett az örvendezésnek és elindult a helyére arra eszméltem fel, hogy valaki bökdös.

-Mika...Mika...MIKAA

-Öööö....igen? Mi történt?

-Veled mi történt? Jól vagy? 2 perce nem pislogtál.

-Tényleg? Fel sem tűnt.

     Liv csak forgatta a szemét, majd ennyiben hagyta a dolgot. Anthony végre megtalálta a megfelelő helyet és le is ült. Az egyetlen probléma ezzel csak az, hogy az általa kiválasztott hely éppen mögöttünk, még pontosabban pont mögöttem. Amikor lehuppant hátra fordultam. Először csodálkozva nézett rám, majd elmosolyodott. Mindennél jobban szerettem volna én is visszamosolyogni, de annyira megilletődtem, hogy azonnal visszafordultam. Ez volt az első találkozásom Anthonyval, de koránt sem az utolsó. Nyilván, hogy is lehetne utolsó, hisz osztálytársak vagyunk. De vajon csak osztálytársak is maradunk? Vagy vajon egyszer több is lehet köztünk? Jézusom Mika milyen gondolatok.

     Az álmodozásomból most Mr. Atkinson zökkentett ki, ugyanis mindenképpen tudni akarta, hogy hogy telt a szünetem. Persze nem csak tőlem, az osztály összes diákjától megkérdezte.

-Hát öhm...ööö...igazából jól.

-Ennyi? Jól? Kicsit bővebben is kifejtenéd?

-Öhm...voltunk a családommal nyaralni Görögországban és Miamiban. Meglátogattuk a nagyszüleimet Ohioban, sokat találkoztam a barátaimmal és sokat táncoltam.

-Nahát ez nagyszerűen hangzik. Örömmel hallom, hogy még mindig táncolsz. Ebben az évben is várható versenyed?

Már válaszra nyitottam volna a számat, de valaki megelőzött.

-Elnézést tanár úr, véletlenül sem szeretnék beleszólni a magánbeszélgetésükbe, de még 20 diák várna arra, hogy beszámoljon a nyári élményeiről és kétlem, hogy ezt máskor nem tudnák megbeszélni.
Hát persze. Hogy is bírna ki egy napot is Sara anélkül, hogy belém kössön, megalázzon, vagy bármilyen módon ártson nekem.

-Elnézést, igazad van. Monica, később még visszatérünk rá, mert nagyon érdekel. Nos, rendben. Olivia?

     Az elmúlt év után nem lepődtem meg Sara viselkedésén, de akkor is. Néha még mindig nem tudom felfogni, hogy az a lány, aki egyszer a legjobb barátnőm volt, ilyen kegyetlenül viselkedik velem. Annyira megváltoztatta a hírnév és az új baráti társasága, hogy rá sem lehet ismerni.

     Éppen Liv nyári beszámolóját hallgattam, amikor valaki megbökte a vállam. Megremegtem. Hátrafordultam, hogy megnézzem ki és miért piszkál. Kissé megrémült és ingerült arcom azonnal megenyhült, hiszen megpillantottam Őt.

-Bocs, nem akartalak megijeszteni. Tessék. - mondta, majd átnyújtott egy papírcetlit.

-Ez mi?

-Csak olvasd el!

-Öhm oké - vettem át tőle és visszafordultam. Azonnal el is olvastam, hiszen nagyon kíváncsi voltam.

"Na lesz idén is versenyed? Engem is
érdekelne(;"

Amint elolvastam hevesen kezdett verni a szívem. Éreztem, hogy a pulzusom már az egekbe szökött. Megilletődött mosollyal és valószínüleg lángoló vörös fejjem fordultam hátra.

-Öhm...-tűrtem el a hajamat a fülem mögé- tényleg érdekel?

-Persze - mosolyodott el.

-Igazából csak télen lesz 2, a többi majd jövőre.

-Értem. És amúgy milyen stílusban táncolsz?

-Hát kiskoromban balettoztam, 4 éve pedig modern táncolok.

-Na az király.

Elmosolyodtam.

-Figyu, amúgy megadod a számod?

Már éppen válaszoltam volna a nagy meglepődés után, de Mr.Atkinson ránk szólt.

-Kérem aki nem kívancsi diáktársai élménybeszámolójára, az a termen kívül folytassa magánjellegű beszélgetését.

Azonnal visszafordultam és elnézést kértünk. Az óra hátralévő részében csendben ültem a helyemen. Már csak pár perc maradt az órából, de úgy éreztem nem tudok tovább várni. Gyorsan elővettem a táskámból egy jegyzetfüzetet és kitéptem belőle egy darabot. Felírtam rá a telefonszámomat és összehajtottam. Amint végeztem hátrafordultam és leraktam Anthony padjára. Először furcsán értett rám, majd elmosolyodott én pedig visszafordultam. Nem tudtam uralkodni magamon. Az arcomra letörölhetetlen vigyor ült ki és a hasamban egy egész raj pillangó keletkezett. Liv csak értetlenül nézett rám, de csak annyit tátogtam neki, hogy majd óra után elmondom. Egyből megértette, így nem kérdezősködött tovább.