Váratlan fordulat

Part three 📖

Másnap reggel arra èbredtem,hogy hūlt helye volt az elrablómnak..mármint Alexnak. A tegnap estit egy picit bánnom,de egyben jó is volt, tudni valò ,hogy èn egy szeretethiányos vagyok,ès sajnos mindig valaki aki kedves hozzám megmelengeti a szivem,ezèrt is tudnak kitollni velem a fèrfiak.. Na,de ideje felkellni, hökkentem ki gondolkodásaimból.

-Jó reggelt! -köszöntöm Kláránnak, miközben sètáltam le a lèpcsōn.
-Jó reggelt neked is,kedvesem..reggelizel?-kèrdezte mosolyogva.
-Nem is tudom -gondolkodtam el rajta.. -Igen,reggelizem! -mondtam közben szèlles vigyor terült az arcomra.
-Rendben, ezt megcsinállom,ès rögtön tálalok -mondta ,ès kicsitt gyorsabban csinállta a dolgát.
-Tudok várni -idultam be az ebèdlōbe,mosolyogva.

Közben a konyhába is be mentem,narancslèèrt. Töltöttem egy pohárba,ès mostmár tènyleg az ebèdlō asztalhoz indultam.

Kezemben a telefonommal,vártam Klárát. Majd egyszer meghallottam a kedves hangját.

-Naa itt is vagyok, drága!- szólalt meg,a pult mögül.
-Rendben -szólalltam meg èn is,majd le tettem az asztalra a telefonom. Aztán csak vártam,hogy "terülj-terüllj asztalkám" legyen,olyan finom èteleket fōz Klára,hogy csak na..mind a 10 ujjaid megnyalod ^^

-Alex már reggelizett? -kèrdeztem,közben egy zsömleèrt nyúltam. Majd rá pillantottam,aztán vissza az ètelre.
-Nem, Mr.Alex már korrán reggel elment,azt sajnos nem tudom,hogy hová..-mondta oda sem figyellve,mert az edènyeket rakta a mosogató gèpbe.
-Ouh, èrtem. Semmit sem szokott el mondanni neked? -haraptam bele az ètelbe,ès motyogtam ezeket a mondatokat,remèlem ,hogy èrtette..
-Nem igen szokott,ami szemèlyes azt nem mondja el. :/ -mondta le biggyesztve a száját..

Megreggeliztem,ès vissza siettem a szobámba, felöltöztem. Ami a szettemet illeti csak egy egyszerū cikláment zöld haspólót, ès egy fekete kènyelmes rövid nacit húzztam fel,nem sminkeltem,ilyen hōssegben,hogyha smink van rajtam utálom..

Töltöttem pohárba hidegh narancslevet,ès egy tùrórudi szeletet is találtam. így indultam ki az udvarra, kissè hūvōssebb helyre.

𖣘

Nem kèssōbb láttam innen,hogy jött egy kocsi, Alex szállt ki belōle,ès egy tōle alacsonyabb pasas körülbelül 40-45èveiben járó fèrfi ,be indultak a házba,a fáktól nem láttam ōkett. Gondolom már be mentek. Be siettem,majd egybōl szemügyre vettem Klárát,aki törölgetett majd megkèrdeztem:
-Ki az a pasas aki most jött Alexel? ès hová mentek? -azthiszem megijesztettem..kicsitt megrezzent amikor megszólalltam hihi
-Uhh,bocsánat,nem akartam rád ilyesztenni..
-Ugyan kedves, semmi baj. A kèrdèseddel kapcsolatban, az a fèrfi aki most jött Mr.Alexel, ha jól hiszem, egy üzletember. Nem sūrūn jár ide, oda mentek be -mutatott a szobára -vagyis a dolgozószobájába. -javította ki magát.
-Rendben,köszönöm,ès mègegyszer boccsánat! -öleltem meg,aztán el szakadtam tōle,ès el sem köszönve mentem el. Ami egy kicsitt illetlensèg volt tōlem..

Megvártam ameddig kisètállt az ajtón,az az ember aki Alexal volt,majdnem 1órát a dolgozószobájában, Alex el kōszōnt tōle,majd becsukta az ajtót,megfordult majd indult volna el,de ahogy "ki lestem ōkett" ,veletlen belèm ütközött.

-Auu -horkantam fel,mert a karomat beütötte.
-Hátt te meg mi a fenèt keressel itt? Csak nem lestèl minket? -el kezdett vigyorogni
-Nem,ès egyèbkent nincs baj a karommal..-forgattam meg ,a szemem ès játszottam a sèrtōdötett.
-Meg ne haragudj,de ez a te hibád,mert te álltál itt..-mondta komolyan,de a szemei megis mosolyogtak
-Te neked pedig jobban kellene figyellned..-vágtam rá.
-Na jò,ez az èn házam ,ès azt csinállok amit akarok..-abbahagyta,majd derekamnál fogva,háttra tolt/nyomott -másodszor pedig ha nem lettèl volna itt,most nem törtent volna ez! -mondta komoly fejet vágva. Majd fèlre lèpett,ezzel arra utallva,hogy el mehetek.