Kilencedik fejezet

238 16 3
                                    


[𝘐𝘨𝘦𝘯 𝘦́𝘯 𝘪𝘴 𝘰̈𝘳𝘶̈𝘭𝘰̈𝘬 𝘯𝘦𝘬𝘪. 𝘕𝘢 𝘨𝘺𝘦𝘳𝘦 𝘮𝘦𝘯𝘫𝘶̈𝘯𝘬 𝘰́𝘳𝘢́𝘳𝘢.- 𝘮𝘰𝘯𝘥𝘵𝘢𝘮 𝘌𝘥𝘥𝘪𝘦𝘯𝘦𝘬 𝘮𝘪𝘳𝘦 𝘣𝘰́𝘭𝘪𝘯𝘵𝘰𝘵𝘵 𝘮𝘢𝘫𝘥 𝘮𝘪𝘯𝘥𝘬𝘦𝘵𝘵𝘦𝘯 𝘦𝘭𝘪𝘯𝘥𝘶𝘭𝘵𝘶𝘯𝘬 𝘢 𝘵𝘦𝘳𝘦𝘮𝘣𝘦.]

Órák után Eddie hazakisért és végig beszélgettük az utat. Megtudtam, hogy tegnap Chrissy Cunninghamnak (akiről megtudtam, hogy a suli pompomlány csapatának a kapitánya) adott el drogot és az erdőben találkoztak ezért nem volt otthon. A házunkhoz érkezve elköszöntem tőle majd bementem a házba. 

-Megjöttem-kiabáltam el magam mire anya visszakiabálta, hogy konyha. Előre félek a kioktatásától.

-Drága kislányom elmondanád nekem merre jártál tegnap miután elhagytad az éttermet? A bátyád azt mondta, hogy Edddienél alszol de reggel felhívott és megkérdezte, hogy mikor vagy már ott érte. Hazudtál?-kért számon végülis jogosan.

-Nem dehogy! Nem hazudtam, tényleg Eddiehez mentem. Csak nem volt otthon mert Dustinnal DND-ztek a suliban egész delután.-írtam át kicsit a sztorit mert nem akartam bajba keverni Eddiet. -Ezért másnál aludtam mivel elkezdett szakadni az eső és villámlott is.-mondtam el gyorsan a magyarázatot.

-Na és kinél aludtál? Csak nem annál akinek annyira tetszeni akarsz, mint a filmekben?-mosolygott anya mindenttudóan.

-Anya!-szóltam rá.

-Jólvan csak kiváncsi vagyok. Szóval?

-Na jó. Igen nála. De külön szobában aludtunk szóval nem volt semmi.

-Elmondhatod a mégis. Jövőhéten 18 leszel szóval nem foglak megenni ha mégis volt valami.

-Na elég volt anya inkább megyek házit írni.-mondtam majd fel is mentem a szobámba.

Szeptember 8, péntek

Tegnap semmi érdekes nem történt se a suliban se otthon. Kivéve azt, hogy visszament a bátyám a menyasszonyához, hogy elkezdjék szervezni az esküvőt. Anya azt mondja, hogy már elkezdett intézkedni Lunával kapcsolatban és elvileg jövőhét elején derül ki az apasági teszt eredménye. Miután kedden elmentem a vacsoráról, anya rábeszélte Lunát, hogy csináltassák meg. 

Na de vissza a mai napra. Itt ülök az ebédlőbe Eddievel és Dustinnal. Mindenki a ma esti buliról beszél és én már unom de megígértem Stevenek. Apropó Steve. Ma nem is láttam.

-Steve miért nem jött ma?-kérdeztem Dustin felé fordulva.

-A tanároknál beteget jelentett de amúgy a bulira vásárolnak meg előkészítik a házat.-adta meg a logikus választ.

-Értem. 

---

Fél óra és indulok a bulira. Lefürödtem, felvettem a koktél ruhámat amit kedden vettünk. A hajamat kivasaltam és most sminkelek. Próbálom kihozni magamból a legtöbbet. Meg akarom mutatni Billynek, hogy kit nem kaphat meg soha. 

-Gyönyörű vagy szívem.-mondta anya mikor lementem a lépcsőn.

-Köszönöm. 

-Vigyázz magadra és ha baj van hívj és megyek.-mondta. 

-Jó rendben. Szeretlek.-mondtam majd adtam egy puszit az arcára.- Majd jövök.

-Rendben van. Én is szeretlek.-mondta anya majd el is indultam.

Steve nem lakik messze tőlem hála istennek így gyalog is meg tudtam tenni a 10-15 perces utat. Mikor odaértem már rengetegen voltak, a zenét az utca végéig hallani és ahogy láttam valaki már most full részeg volt. 

Bementem a házba és elkezdtem keresni a házigazdát. Meg is találtam éppen az egyik kosaras sráccal beszélgetett. Mikor meglátott mondott még valamit a fiúnak majd odalépett hozzám.

-Szia. Gyönyörű vagy.-mondta egyenesen a szemembe. Az ő szeméből kivehető volt, hogy már nem volt teljesen józan.-Megyünk táncolni?-kérdezte tartva a szemkontaktust.

-Mehetünk felőlem.-bólintottam rá. 

Már egy ideje táncoltunk mikor is nagyon megszomjaztam.

-Steve. Megyünk inni valamit?- próbáltam túlkiabálni a tömeget ami sikerült is hisz az előttem álló bólintott majd megfogta a kezem és kihúzott a konyhába-

-Mit kérsz? 

-Hm, egy kis sör jólesne azt hiszem-mondtam majd Steve a kezembe is adta az italt. 

A sör után következett még egy majd feleseztünk épp mire valaki maga felé fordított. Billy. Hát persze. Odahajolt a fülemhez.

-Elég lesz gyönyörűm. Haza kisérlek.- súgta a fülembe lágy hangon.

-De én még maradni akarok-kezdtem el hisztizni.  

-Emma, túl sokat ittál. Nem akarom, hogy bajod essen.

-Hagyj békén Billy!-ordítottam rá mire mindenki ránk nézett.-Utállak. Folyton úgy teszel mintha meg akarnál óvni mindentől, becézgetsz, aranyos vagy és törődsz velem ha ketten vagyunk de a suliban meg egésznap annak a szajhának a szájában turkálsz. Fogd már fel, hogy nem akarom, hogy játssz velem. Tudom, hogy nem vagy képes szeretetre ezért is kérem, hogy hagyj békén mielőtt beléd szeretnék.-mondtam a végét már sírva.

-Emma...-nézett a szemembe és mondani akart valamit de nem hagytam neki. 

-HAGYJ BÉKÉN-ordítottam rá majd egy kosaras srác odajött és átkarolta a derekam majd egy puszit nyomott az arcomra aztán egy önelégült mosollyal Billyre nézett.

-Hallottad. Hagyd békén amíg szépen kér.-erre Billy nem szólt semmit. Bele néztem a szemébe amiben színtiszta dühöt láttam. Bevert egyet a fiúnak.

-Vedd le róla a mocskos kezed Tommy! Ő nem egy kurva akit kedvedre használhatsz ki.-ordibált a fiúval miközben folyamatosan verte.

-Billy!-szóltam neki erőtlen hangon mire rám nézett. Ezt kihasználva ellenfelefelé kerekedett és ütötte Billyt ahol érte. Én meg nem tudtam mit reagálni csak néztem ahogy Billyt szétverik. Egyszer csak elkezdtem fekete pontokat látni majd minden elsötétült. Az utolsó dolog amire emlékszem, hogy Steve ordítja a nevem.

--- 

Rohadtul fáj a fejem és fogalmam sincs hol vagyok. Ezt a két dolgot tudtam megállapítani mikor magamhoz tértem. Hirtelen hány ingerem lett mire felálltam, hogy megkeressem a mosdót de megszédültem és el is hánytam magam. Szuper. Szegény valaki akinek épp most hánytam le a szőnyegét. Leültem az ágy szélére és körbe néztem a szobában. Nem semmi sem ismerős. Hol a francban vagyok? Gondolkodásomat kopogás zavarta meg.


                                                                                (✿◠‿◠)

𝙉𝙖 𝙨𝙯𝙞𝙖𝙨𝙯𝙩𝙤𝙠! 𝙄𝙩𝙩 𝙞𝙨 𝙫𝙖𝙜𝙮𝙤𝙠 𝙖 𝙢𝙖𝙞 𝙚𝙡𝙨𝙤̋ 𝙧𝙚́𝙨𝙨𝙯𝙚𝙡. 𝙈𝙖 𝙙𝙚́𝙡𝙪𝙩𝙖́𝙣 𝙫𝙖𝙜𝙮 𝙚𝙨𝙩𝙚 𝙛𝙚𝙡𝙚́ 𝙝𝙤𝙯𝙤𝙠 𝙢𝙚́𝙜 𝙚𝙜𝙮𝙚𝙩. 𝙍𝙚𝙢𝙚́𝙡𝙚𝙢 𝙫𝙖́𝙧𝙟𝙖𝙩𝙤𝙠. 𝙄𝙡𝙡𝙚𝙩𝙫𝙚 𝙨𝙯𝙞́𝙫𝙚𝙨𝙚𝙣 𝙛𝙤𝙜𝙖𝙙𝙤𝙠 𝙢𝙚́𝙜 𝙢𝙞𝙣𝙙𝙞𝙜 𝙩𝙖𝙣𝙖́𝙘𝙨𝙤𝙠𝙖𝙩 𝙝𝙖 𝙫𝙖𝙡𝙖𝙠𝙞𝙣𝙚𝙠 𝙫𝙖𝙣 𝙫𝙖𝙡𝙖𝙢𝙞. 𝘼 𝙝𝙚𝙡𝙮𝙚𝙨 𝙞́𝙧𝙖́𝙨𝙞 𝙝𝙞𝙗𝙖́𝙠𝙚́𝙧𝙩 𝙥𝙚𝙙𝙞𝙜 𝙚𝙡𝙣𝙚́𝙯𝙚́𝙨𝙩 𝙠𝙚́𝙧𝙚𝙠. 𝙆𝙚́𝙨𝙤̋𝙣 𝙞́𝙧𝙩𝙖𝙢 𝙢𝙚𝙜 𝙚𝙯𝙩 𝙖 𝙧𝙚́𝙨𝙯𝙩, 𝙙𝙚 𝙞𝙜𝙮𝙚𝙠𝙨𝙯𝙚𝙢 𝙟𝙖𝙫𝙞́𝙩𝙖𝙣𝙞 𝙤̋𝙠𝙚𝙩. 𝙋𝙪𝙨𝙯𝙞𝙞𝙞<3

Meet me in the hotel room [Billy Hargrove]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora