Miért vagyunk ilyen távol ismét?
Veled és nem nélküled a Hold vizén
Akarok lenni, hogyan lehetne jobb ez
Ismét, ismét veled haladva jobb lesz
Egyedül teszek magamban rendet, de
Veled akarom megélni azokat a perceket
Amire szívesen visszaemlékeznék
Hol vagy, ha kell visszakeresném
Azt a másodpercet, amiben boldogok vagyunk
Amiben boldogok vagyunk
We could be the Perfect Point
Ne legyen még vége, majd összeomlik
Bent ragadtál a fejemben
Nem feledem azt az estet
Mikor hozzám bújtál és letettem
A fejemet a melledre
Mondtad, hogy ver a szívem
Minden hiába, nézd mi lett
Túl drága árat kért ez tőlem
Kért, kért el tőlem
Bohóc lettem és egy vicc
Mert mindent megadtam volna, hisz
Sok vita mégis egymás mellett
Sok közös mégis egymás ellen
Szeretem a hullámokat, de mégsem
Ettől éreztem azt, hogy élek
Elvégre minden sorom te zárod
A sajátom a tiédhez vágyott
Én mindig kergettem azt az álmot
Ahol a szívem és nem a fejem lángol
De ez már csak sárguló levelek halma
Tetején a vágyam magányosan hagyva
A testek egymás mellől eltávoznak
Hogy az érzésem jobb, elszámoltam
Késtek egy ütemet és kihagytak 2 sort
De akarok valamit, ami még jó
Nem egy szomorú vidám szép szót
Hogy erre jártam, már rég volt
Az elmém mostanában szétszórt
Kettőnk közt keresi a végszót
De még mindig nem látom
Egy helyben állok
Magamra várok
Hogy magamba szálljon
Az a kétségbeejtő 8 betűs gyöngy
Mondd, miből tudod, hogy ez jön?
És mikor távozik?
Vagy hogy változik?
Emberi testbe zárt lelkek akváriuma
Ez a sárgolyó is csak halálig mutat
Onnan nem látsz tovább
Mindegy végeztem mostmár
