Új fejezet az életemben

2.

És elérkezett...szeptember elseje

-Hanga!! Remélem fent vagy már,készülődj nemsokára menned kell!-szólt anyukám az ajtóban.Természetesen nem voltam készen,tulajdonképpen azt sem tudtam hol vagyok. Nagynehezen kikeltem az ágyból és elvánszorogtam a tükörhöz. Derekamig érő vörös hajam egy hanyag kontyba fogtam és az irányt a fürdő felé vettem. Arcot és fogat mostam,megfésültem a hajam és mivel nagyon egyenes,ezért hajvasalóval kisebb hullámokat kreáltam bele. Visszamentem a szobámba és nekiálltam ruhát keresni. A választásom egy rövid farmerre esett és egy bővebb pólóra amit félig betűrtem. Bepakoltam az egyszerű fekete sulis táskámba és lesiettem a lépcsőn. Mire leértem anya megcsinálta nekem a cappuccinom amit gyorsan meg is ittam. Felkaptam a szokásos fekete conversem és láttam hogy Adél már kint vár a kapuban. 

Beértünk az iskolába. Ami azt illeti elég nagy volt és maga az épület is tetszett. Az első tanítási napon csak 4 osztályfőnöki óra lesz és mehetünk is haza,ez elvileg minden évben így van. A folyosó tele van diákokkal. Külsőre érdkesebbnél érdekesebbnek tűnnek,de persze eddig szimpatikusak. Adél elvitt a termünkhöz és beültünk egymás mellé. Szépen lassan egyre többen voltunk. Az osztályfőnök is megérkezett. Aranyosnak tűnt és elég fiatal nő volt. Felszólított,hogy mivel én vagyok az egyedüli új beszéljek egy kicsit magamról. Elmondtam pár lényegesebb dolgot és leültem. Mögöttem egy fekete hajú és zöld szemű srác ült. Kócos haja a szemébe lógott és csak bámult maga elé. Az első osztályfőnöki el is telt azzal,hogy elmondott pár dolgot és beszélgetett velünk a nyarunkról. Szünetben el akartam menni a mosdóba és hát lementem az első emeletre megkeresni. Egy vékony kis folyosóra bukkantam ahol meg is találtam a mosdókat. Mikor végeztem elindultam vissza,mikor valaki egész nagy sebességgel nekem rohant oldalról,de úgy tűnt nem is érdekelte sietett ki a folyosóról. Felismertem,hogy az a srác volt aki mögöttem ül osztályfőnökin,de nem törődtem vele.

Becsengettek a második órára is. Szépen beültem a helyemre Adél mellé és a tanár pedig elkezdte diktálni az órarendet és a csengetési rendet. Miközben írtam éreztem,hogy valaki engem néz,ezért hátrafordultam. A folyosós srác volt az. Biztos felismert,de mindegy is. Legalábbis úgy gondoltam,hogy mindegy,aztán valaki elkezdte bökdösni a hátam. Nem tulajdonítottam rá nagy figyelmet. Odafordultam Adélhoz: 

-Hallod ki ez a srác mögöttem?-suttogtam neki. -Oh Alenra gondolsz? Ő Bara Alen az utcátokban lakik csak a vége fele.-suttogta vissza.

Hmm mindenesetre érdekes...

A másik két osztályfőnöki is gyorsan el telt és végre mehettünk haza. Alennal direkt egyszerre indultam el éppen úgy,hogy csak egy kicsit maradjak le. Aztán jött egy értesítés valaki rámírt. Gyors kikaptam a zsebemből a telefonom és megnéztem.

"Bara Alen ismerősnek jelölt" miután elolvastam kicsit megijedtem,azthittem észte vette,hogy követem. De neem.-gondoltam magamban. Hogyan vehetett volna észre? Amikor figyeltem végig előre nézett. Aztán jött egy üzenet.

Alen:Hazáig követni fogsz vagy mi?

Hanga:Először is jössz egy bocsánatkéréssel amiért nekem rohantál. Másodszor pedig ott sétálok ahol akarok és amúgy is az utcában lakom.

Alen:Ja,igaz bocs.

Ennyi volt. Én nem válaszoltam,ő nem írt. Haza értem,és ez nem is nagy szám inkább az az érdekes,hogy ezt Kolen végig nézte és szúrósan méregetett miközben Alen mögött mentem. Fogalmam sincs mivel érdemeltem ki ezt a pillantást,de nem is érdekelt. Bementem,levettem a cipőm és felmentem a szobámba. Bepakoltam holnapra a táskámba és gondoltam elmegyek megint a parkba,de most egy könyv társaságában. A választásom az Arctalan szerelemre esett. Elindultam,de az utcán valaki megragadta a karom. Kolen volt az.

-Elárulod a neved vöröske?-kérdezte vigyorogva. -Majd ha kiérdemled.-válaszoltam neki piszkálódva. -Rendben akkor egy légyszíves áruld el a neved segít a helyzetemen?-kérdezte,miközben a szemembe nézett a gyönyörű barna szemeivel. -Hmm legyen. Czigler Hanga.-válaszoltam,majd tovább sétáltam. Hallottam ahogyan utánam kiált.: "Szép a neved Czigler Hanga." Nem reagáltam rá csak finoman elmosolyodtam,hiszen hátulról úgysem látja.

Befejeztem az olvasást és hazamentem.Szerencsére most senki nem szólított meg az utcán. Megvacsoráztunk,letusoltam és leültem az ágyamra. Ráírtam Adélra:

Hanga:Sziaa,képzeld Kolen megállított az utcán és megkérdezte a nevem. Mikor elsétáltam pedig utánam kiáltott,hogy szép a nevem. Úristeeeen<33

Adél:NAJÓÓÓ MII?? Ez nagyon romcsiii remélem rád ír.:DD

Hanga:Én is nagyon. Majd mesélek,hogy mi lesz.

Eltelt 1-2 óra de semmi. Csalódottan felraktam a telefonom az asztalomra és aludni készültem.Éppen becsuktam a szemem mikor jött egy értesítés. Gyorsan felültem,hogy megnézzem mi az.

"Abár Kolen (Kol) ismerősnek jelölt."

Amint elolvastam elmosolyodtam. Nem jelöltem vissza,várhat reggelig ha már ő is megváratott. Ez így fair. Leraktam a telefonom és már fordtultam is aludni.