1

291 8 1
                                    

Amna                                                                                                                                                          Augusztus31.

- Alig várom, hogy végre megérkezzünk. - a barátnőm már szinte nyár eleje óta be van zsongva. Mivel mind kettőnket felvettek ugyan arra az egyetemre. De én marketingen Amraa pedig pénzügyön fog tanulni. 

- Igen én is. - mondtam egy kicsit se jó kedvűen.

- Ez nem volt valami vidám. - mosolygott rám a barátnőm.

- Tudom - hagyta el a számat egy kisebb sóhaj- csak tudod milyen rossz csak azért egyetemre menni, mert a szüleid nem adnak más választást? Mert neked kell majd át venned a céget. -próbáltam utánozni apám hangját amint még a sofőröm is jót nevetett.

- De nézzük a jó oldalát!- mondta fülig érő mosollyal a barátnőm.

- Ha van ennek.

- Még jó, hogy van. - lökte meg a vállamat jó kedvűen- a legjobb barátnőddel leszel egy szobában és velem fogod tölteni az egyetemi éveidet , ahogyan a középiskolát is!

- Miss. Williams. Megérkeztünk. – fordult hátra Luis a sofőröm.

- Köszönöm Luis, hogy elhozott minket. – mosolyogtam rá.

- Ez a dolgom Miss. Williams. Segítsek be vinni a csomagokat?

- Nem kell köszönöm.

- Rendben. Ha valamire szüksége lenne, Miss. Williams csak hívjon.

- Úgy lesz. – csuktam be a kocsi ajtót és a csomagjainkat meg fogva indultunk a kollégium bejáratához. Ezt a kollégiumot nem rég építették fel, mert a tavalyi évben is sokan jelentkeztek és nem tudták volna elszállásolni őket. Így építettek egy új kollégiumot, ami sokkal modernebb és nagyobb, mint a többi. A kollégium bejárata előtt megálltunk és csak figyeltük az előttünk álló nagy monstrumot.

- Készen állsz? – fogta meg a kezemet a barátnőm, hogy így is érezzem a támogatását. Bármennyire is tűnt úgy, hogy nem érdekel ez az egész, belülről igen is érdekelt, mert izgultam, hogy milyen lesz. Bírni fogom? Ha meg bukok a szüleim csalódni fognak? Teljes mértékben nem álltam rá készen arra, hogy egyetemre menjek. Már annak örültem, hogy a középiskolát elvégeztem, és nem terveztem suli után rögtön egyetemre menni. szerettem volna többet szórakozni, mint egy nyár. De persze a szüleim ezt máshogy gondolták. Amraa-val már 9. óta mindent együtt csinálunk. Nekem ő már olyan mintha az ikrem lenne. Uh, kicsit nagyon elkalandoztam. Mert a mellettem álló lány már rázogatni kezdte a kezemet, amit éppen fogott.

- Csináljuk! – szorítottam rá egy kissé a kezére és léptünk be a kollégium ajtaján. A portához érve egy aranyos idős hölgy fogadott minket.

- Jó Napot! – köszöntünk egyszerre a barátnőmmel.

- Szép napot lányok. – mosolygott ránk kedvesen – Neveiteket szeretném, hogy oda tudjam adni a kulcsokat.

- Amna Williams.

- Amraa Babu.

- Rendben. Babu és Williams 1 emelet 23-as szoba.

- Köszönjük.- mondtuk egyszerre.

- Nincs mit lányok.- mosolygott ránk kedvesen a néni.

Kulcsokkal a kezünkben sétáltunk a lift felé, hogy felvigyen minket és a csomagjainkat a megfelelő emeletre.

Àlmok és vágyakМесто, где живут истории. Откройте их для себя