Àlmok és vágyak

5

Ez történt 6 évvel ezelőtt......

Amraa

- Ma hova terveztek menni fiúk?

- Mehetnénk a szokásos helyünkre. - rá nézek a mellettem ülőre, akinek az egyik keze a combom belső részét markolja, imádom, mikor ezt csinálja. Lassan 9 éve, hogy együtt vagyunk Lucasszal, akivel az egyetem után összeköltöztünk. Sai pedig Calvinnel költözött össze. Amna pedig, hát igen. Nagyon összeesett akkor, és szinte ki se mozdult a szobából kivéve akkor, ha suliba ment és tanulás előtt pedig edzeni. Konkrétan meg volt a napirendje, ami sosem változott, a diploma osztóig mindent meg tervezett, és ezt persze a szülei is látták rajta, hogy valami történhetett vele, de nem akart róla beszélni senkivel inkább csak magába zuhant és nem hagyta, hogy segítsünk rajta. Calvintől tudtam meg, hogy mi történt, persze ha ki mondtuk előtte a Sai nevet, akkor ki borult. 1 év kellett neki ahhoz, hogy túllendüljön mindenen. Leginkább azt akarta, hogy ne tudjon semmit felőle és Sai se tudjon róla semmit. Persze ezek a jó madarak itt mellettem elkotyogtak pár dolgot neki, mert Sai nem bírta ki, hogy ne haljon felőle valamit legalább havonta egyszer. Persze Amna nem kíváncsi rá, ezért is koncentrál mindig a jelenre. Nagyon megváltozott, nem beszél a múltról csak a jelenről, és már nem is tudom, hogy most hányadik helyre utazott. De remélem, nem sokára haza jön, mert már kezd hiányozni.

- Amraa.

- Kicsim?- lengetik meg előttem a kezüket a srácok. Elbambultam?

- Bocsi. Talán elbambultam. Meg van, hogy hova megyünk?

- Igen. Sai nemrég talált egy új helyett, ami kiderült, hogy nem is most nyílt.

- Utána néztem és kiderült, hogy a diplomaosztónk után nyitották meg és a neve is emlékeztet valamire - jaj, ne ugye nem, Calvinnel egymásra néztünk és reménykedtünk, hogy nem azt mondja Sai, amit nem akarunk hallani- Álmok és vágyak a neve.

- Biztos oda akartok menni?

- Nem sok jót hallottam arról a helyről. Jobb lenne, ha inkább máshova mennénk!- keltünk fel egyből Calvinnel Amna védelmére. Amnának ez a szent helye. Nem tehetem meg ezt vele, hogy utána rá jöjjön Sai, hogy ő a tulaj főleg hogy a tulaj a bár fölött lakik, ha haza jön. Segítség kérően Calvinre nézek, aki egyből veszi az adást. Milyen jó hogy Amna távol lettében ő ott a főnök és hála égnek a dolgozók tudják mi a szitu.

- De most nézzétek, milyen jó buli van most is ott. Majd ha tényleg olyan rossz lesz, ahogy ti állítjátok, akkor majd elmegyünk egy másik helyre.

- Jól van. - egyezzek bele és érzem, hogy valami remeg a farzsebembe. Kellett egy kis idő mire rá jöttem, hogy az csak is a telefonom lehet. ki húzom a zsebemből a telefonomat és magam elé emelem. Örülnék a hívásának, de nem ebben a pillanatban. Muszáj fel vennem a telefont, vagyis a videó hívást, mert nem sűrűn tudunk beszélni. Fogadom a hívást és úgy tartom a telefont, hogy csak én látszódjak.

- Halihó, Bahama!

- Halihó, New York!

- Milyen a Bahamákon lenni?

- Eszméletlen. Bárok mindenhol és a pasi kínálat elég eszement- muszáj voltam fel nézni a telefonból és a tekintetem egyből Saival akadt össze a tekintettem, és ahogy látom, örül, hogy halja végre a hangját, de annak nem hogy ezek jönnek, ki a szájából- Készülj fel pár nap és haza megyek. Sajnálom itt hagyni ezt a kilátást, de már nagyon hiányzol. Meg persze van pár elintézni valóm is. Ne haragudj, de most muszáj le tennem. Meg akarják dönteni a rekordom ivásban szóval ezt most orvosolnom kell. 3 nap múlva tali az álmomban.