DELICIAE. KIM MINGYU & JEON WONWOO
# szószám: 14453
# egyéb: felbaszós sztori, erkölcstelen karakterek és több szexuális utalás, de semmi sincs kivesézve, szóval nincs semmi warning meg ilyesmi... lawl
# megjegyzés: halihó... öhh, szóval igen, szandika újjászületett VALAHOGY (nemtom hogy), nehezen szülte meg ezt és... nem tudom, szabadkoznék, hogy 1. régen voltam és 2. ilyen fossal térek vissza, de nem mentegetőzhetek, vállalom a felelősséget! (mintha bűnt követtem volna el LMAOOO) amúgy MIZU VELETEK. ezer meg egy éve voltam itt utoljára ???! azóta LEÉRETTSÉGIZTEM (irtó faszán, 460 pontot összekapartam ezzel a húgyaggyal, ami megadatott!), PLUSZ FEL IS VETTEK (régész szandi 🔜) AZ EGYETEMRE ahhhh epikus, felnőnek a gyerekek :,) NA MINDEGY, a szokásos #csapatmunka mercivel a cím kapcsán, ebben vérprofik vagyunk együtt! shoutout neki <3 múzsám meg miegyeb.. . .
fátyolos tekintettel simítottál végig testeden. a körvonalaidon óvatosan futtattad végig ujjaid, melyek jéghideg érintése szinte égette bőrödet. ujjbegyeiddel táncot jártál minden részeden, gondosan követve végig az útjukat, eme balettot oly' mesterinek vélve. óvatos pliéket követő piruettek sorakoztak fel egymás után, tekinteted pedig végigkövette mindezt a hatalmas tükörben. láthattad magad, teljes valódban - remegő kezeid a tükrön végigvezetted, s ajkad beharapva számoltál el magadban tízig. az első számnál combodon futottak végig fürge ujjaid, köröket leróva a pirosas kis foltok körül, melyek puszta gondolata képes volt a torkodba gombócot varázsolni. az ötös számnál már derekadon pihentek meg, többször érintve azt egymás után, gyöngéből váltva az erélyesbe. szemed lehunytad, s szinte már az emlékfoszlányokba olvadtál, ahogy az ismerős érzés oly' mélyen volt képes hatni rád puszta déjà vu-ként, élesen nyilallva mind az elmédbe, mind szívedbe, mely akkor már végérvényesen hevert körülötted apró darabkákban. megmakacsolva magad, továbbra is becsukott szemekkel toldottad meg a vándorutat, s ujjaid nyakad köré fontad, majd nagyot nyelve tudatosítottad magadban: az élet mindössze egy színdarab, te pedig azon kellékek egyike vagy, mely selejtesként dobható el a távolba.
mindig is azt hitted, hogy a szavak ereje képes felülmúlni a tetteket, hogy mindaz fölülírja a legapróbb cselekedetet, de kínkeservesen, fogadat összeszorítva kell kijelentened, hogy mindez, a nézeted szimplán csak tévedés. egy csalfa kis téveszme, mellyel magad nyugtatgatván lépéshiányban vesztesz. hogy azt a bizonyos "sakk matt" kifejezést nem te fogod hangoztatni. a sors fintora lesz mindez, s az fogja majd a füledbe súgni diadalittasan, csak hogy te a térdedre rogyva ismerd be a vereséget, más opció nem lévén.
hisz mit is ér a "végtelenül szeretlek", ha az érzelmek gubanca, ariadné aranyfonala nem is te kezedben összpontosul.
hisz mit is ér az "életem adnám érted", ha nem te esketed meg őt minderre. ha nem te adsz neki búcsúcsókot, s nem te adod kezébe a titkos kulcsot, a megoldást, a rejtvény válaszát.
hisz mit is ér az "örökre", ha a végtelenségből neked csak oly parányi idő adatott - ha a te végtelened messze távol ért véget, mint az övé. ha az örökkén nem osztoztok meg.
VOUS LISEZ
Solis Occasum, kpop imaginegyűjtemény!
Fanfictionegy rögtönzött gyűjtemény az általam alkotott képzelgéseknek, amelyeket talán túlságosan nagy merészség kiposztolni. jó szórakozást! // s4mdasu, 2021-2024. [a kis csillaggal (*) jelölt részek személyes kedvencek!]