Lotr & Hobbit Oneshot

Kili & T/n

- Megvagy! - Ugrottál rá hátulról a fiúra.

Völgyzugolyt elhagyva hirtelen eleredt az eső. A borult ég az egész társaságot elkedvtelenítette. Mindenki a gondolataiba mélyedt, és nagyokat sóhajtott. Thorin komoran maga elé bámult, majd mikor az előtte haladó Gandalf megállt, ő neki ment. Morogva állt félre, míg a sort záró Balin is megérkezett.
- Most megállunk! Rosszabb, ha ilyen időben, szomorúan kutyagolunk, mintha holnap újult erővel ennek az időnek a kétszeresével haladunk. - jelentette ki Gandalf, és valahogy még Thorinnak sem volt kedve ezzel vitatkozni.   Egy kis idő múlva találtatok egy barlangot, aminek jól be lehetett látni a végét, így nem féltetek, hogy valami hirtelen rajtatok üt. Miután letáboroztatok, szinte mindenki lefeküdt valami pokrócra. Thorin Filit jelölte ki, hogy őrködjön az éjjel első felén.
Unottan hallgattad az eső monoton hangját, miközben azon gondolkoztál, hogy Thorinon, és a két unokaöccsén kívül senkid sincs.

Time skip

Azon az estén vesztek össze utoljára a szüleid, és eldöntötték, hogy új életet kezdenek nélküled. Amikor te ezt megtudtad, sírva futottál át a legjobb barátaid házához. A két fiatal törpnek fogalma sem volt, hogy hogyan kéne téged megvigasztalni, így felajánlották, hogy náluk maradhatsz. Persze erről Thorin mit sem tudott, éppen valahol máshol akadt dolga.
Hogy ne unatkozzatok, bújócskázni kezdtetek. Amikor te számoltál, a kettő fiú elrohant, neked pedig döntened kellett, hogy ki után futsz.. Talán már akkor többet éreztél Kili felé, mint barátság, ezért az ő nyomába eredtél. Mikor megláttad, hogy az egyik szobából átsiet a másikba, anélkül, hogy hátranézne, elnevetted magad.
- Megvagy! - Ugrottál rá hátulról a fiúra.

Time skip

- Szia T/n! - ült le melléd hirtelen Kili.
- Szia! - mosolyogtál vissza rá.
- Nagyon elbambultál, min gondolkozol? - kérdezte.
- Emlékszel, mikor a szüleim elváltak, én pedig átjöttem hozzátok? - néztél rá.
- Persze, Thorin nagyon mérges volt, hogy az engedélye nélkül aludtál ott nálunk. - nevetett fel.
- Aztán, a szüleim megengedték, hogy nálatok maradjak, és nem küldtek árvaházba.
- Igen, és már csak Thorint kellett meggyőzni. - fejezte be a mondatod Kili.
Sokáig beszélgettetek, rengeteg emléket felhozva, addig, hogy már a nap is lement.
- Fázol? - kérdezte.
Mire válaszolhattál volna oda is adta neked a kabátját.
- Köszönöm! - néztél rá hálásan.
Ő csak megvonta a válát, és óvatosan átölelt, de félúton megállt a mozdulatban, mert megilyedt, hogy visszautasítod. Te csak halkan elnevetted magad, és mellé bújtál. Így nyomott el benneteket az álom, és valahogy egyikőtök sem bánta, hogy ezen az estén Fili őrködött.