(Lina szemszöge)
Már majdnem teljesen bepakoltam a cuccaimat a szobámba, mikor egyszer csak valami koppanást hallottam. Elsőnek fogalmam sem volt mi lehetett az, de aztán láttam, hogy egy képkeret kandikál ki az a szekrény mögül amit még az előző tulajok hagyhattak itt.
Odamentem, felvettem és nézegettem egy darabig. Nagyon régi kép volt, amin egy fiatal család szerepelt. A hátulján egy dátum is volt, ekkor bizonyosodott bennem az, hogy mennyire is régi már. 1888..
Elsőnek kicsit bizarrnak véltem, fura érzés tört rám, de ez kis időn belül el múlt.
-Linaaa! -Kiabált Simon, miközben intenzíven kopogtat az ajtómon.
-Ahhhj, gyereee, mit akarsz? -Közben kiesett a kezemből a kép nagy ijedtségemben, ezért az üveg elég nagy ívben szét is repedt.
-Most azonnal jönnöd kell velem, nagy baj van!
-Mert? Mi történt?? - kérdeztem tőle kissé már feszülten és kétségbeesetten.
-Csak siess! -Megragadta kezem és már futottunk is le a lépcsőn. Egyenesen a kert felé vettük az irányt.
KAMU SEDANG MEMBACA
Démoni jelenés
HororKate mindig jól teljesített az iskolában és mindig mindenkivel tisztelettudóan beszélt. Ezért sem értették a tanárok és szülei sem, hogy miért fordult ki magából egyik pillanatról a másikra. Talán a költözés lehet az oka?
