Szeretsz, Idióta? - Átírás Alatt

29. Fordulatok

- Megfázás,ha kap gyógyszert,pár nap alatt meggyógyul. - mondta mosolyogva az orvos,miután alaposan megvizsgálta Hessyt. Megkönnyebülten sóhajtottunk fel,ezek szerint nincsen  nagy baj. - Viszont magát is lehet megvizsgálnám. - nézett Mike - ra,és az ágy felé intett kezével.
Na,ha már orvosnak sem tetszik,akkor fixen beteg.
Végül igazam lett,mindketten lebetegedtek,bár míg Hessynek csak egy megfázás,Mike közel volt a tüdőgyulladáshoz. Egyből haza mentünk,Hessyt betakargattuk a vastag takarókkal,miután a kajájába csempésztük a gyógyszert. Máshogy nem volt hajlandó megenni.
Le raktam Mike mellé egy csomag zsebkendőt,aranyos,orrhangon köszönte meg halkan.

- Felelőtlen szülő vagyok. - motyogta maga elé lehangoltan,végig se mondhatta,tüsszentett egy nagyot,majd mégjobban bele süppedt a kanapéba. 

- Ne beszélj butaságokat. - le ültem mellé,oldalamnak dőlve hunyta le szemeit. Át karoltam bal kezemmel,míg a másikkal kivettem a hőmérőt pólója alól. - Hát ez bizony magas láz. Van választási lehetőséged. Hidegfürdő,vagy hidegvízes borogatás?

- Melyiktől leszek előbb jobban? 

- Lehet az utóbbi lenne az okosabb döntés. Gyenge a tüdőd,nem szeretném hogy a hidegfürdő csak ártson. 

- Melegem van. - el húzódott tőlem,és le rugdosta magáról a takarót. 

- Kész a tea. - sétált be a szobába Doroti,kezében egy tálcával egyensúlyozva. - Enyém a pöttyös. 

Miután le vettem egy bögrét,és oda adtam Mike - nak,a hűtőhöz mentem,és ki vettem a fagyasztóból egy jégzselét,amit konyharuhába tekertem,hogy ne legyen olyan hideg. Mikor vissza mentem,Doroti a kanapé előtt ücsörgött,Mike pedig újra nyakig be volt takarva. Orra teljesen piros volt,ahogy kis pofija is,haja tiszta kusza volt,mint egy madárfészek. Megkértem hogy csússzon lejjebb,lassan a fejére tettem. Le hunyt szemmel rezdült kicsit össze. Vissza ültem mellé,arcát simogatva néztem le Dorotira,aki apró mosollyal az arcán nézett minket.

- Mi van?

- Hahj,de fogtok ti nekem hiányozni.

- Miért,hova mész? 

- Majd haza.

- Mikor? - kérdezte Mike motyogva. 

- Holnap délután indul a gép.

- Ezt mikor akartad velünk közölni? - rúgtam meg a hátát gyengéden. Nehogymár elmenjen. Még csak nem rég jött ide...

- Hát ma. Mostanság. 

Sóhajtva alrébb rugdaltam Vöröskét,csúsztam le az ágyról,és hajtottam rá fjemet Mike kobakjára. 

- Mi a helyzet azzal a sráccal? 

- Hát oda megyek. 

- Mi? 

- Meghívott. 

- Miért nem jön ő ide? 

- Mert az ősöket is meg kell látogatnom,és akkor kettőt egy csapásra.

- Áh,értem. Mondanám hogy ki kísérünk a reptérre...

- Ki kísérjük. - morogta Mike a takaróba. 

- Dehogy. - csóváltam a fejem mosolyogva. 

- Nem kell. - szólt hátra Doroti a válla felett,majd egy nagyot kortyolt a teájából. 

- De Jonny. - nézett fel rám Mike,ködös tekintettel. Nyakára raktam kezemet,majd kulcscsontjára,de valahogy mindenhol forró volt,ami nem tetszett. Oké,azért nem ma kezdtem,tudtam hogy nem megy le egy nap alatt valakinek a láza,de a jégzselé ellenére mégis még feljebb mehetett a láza.