Új élet (Jack)

361 14 1
                                    

- JACK OLSEN! AZONNAL GYERE LE!

Felültem és kidörzsöltem a szememből az álmot. Ez az apám. És én megint valamit tettem, amiért most egészen biztosan végem van. Unottan kocogtam le a lépcsőn, apám elé állva.

- Itt vagyok- sóhajtottam fel

Apám összehúzott szemmel mért végig. Én pedig kezdtem az hinni, hogy most komolyabb gond van.

- Mi történt?- kérdeztem aggódóan

Apám még mindig csak figyelt. Karba tett kézzel állt előttem, vádló szemei szinte villogtak.

- Jack. Csalódtam benned.

Nyeltem egyet. Ez sosem jelent jót. Apa mindig kiabál, megver, megdob ha mérges rám. De ilyet még sosem mondott. Sosem.

- Mi... miért?

Apám, elővette a telefonját és valamit lázasan keresgélni kezdett. A szívem szaporán vert, a pulzusom az egekben. Mit tudhatott meg?

Eltelt pár perc, mire apa megtalálta amit keresett.

- Ezen a képen te vagy?- tolta az arcomba a telefonját.

Megállt bennem az ütő. A képen én és az exem állunk. Össze van kulcsolva a kezünk, én pedig a vállára hajtom a fejem, ő pedig belepuszil a hajamba.

Baszódj meg Nick. Csak mert szakítottam vele, komolyan elküldte apámnak ezt a fotót?

- Én... nem én vagyok az- rebegtem, elég meleges hanglejtéssel

Apám keze a magasba emelkedett, majd egy pofon csattant a bal arcomon. Felszisszentem és odakaptam a kezem.

- Hát erre neveltelek? Hogy buzzancs legyél? Te szégyen!

Ösztönösen hátraléptem.

- Apa.... már nem vagyunk együtt.

Ezt nem kellett volna. A pofon most a jobb oldalamon landolt.

- Mennyi ideig voltál együtt ezzel? Jézus, mi lett belőled!

A szívem gyorsabban vert mint valaha.

- Csak pár hónapig!

Apám utoljára végimért, majd elment a konyhába.

Valakivel telefonált. Majdnem egy órán keresztül. Én pedig ott álltam a nappaliban, rettegve. A bal arcom rettenetesen sajgott a fájdalomtól. Ütött már meg Apám, de ennyire sose fájt.

Apa végre kijött a konyhából. Letette a telefont, majd megbökte a mellkasom.

- Ide figyelj! Beirattalak a Szent Péter Bentlakásos Iskolába. Ott kiűzik belőled a sátánt, ne félj fiam, minden rendben lesz. Pár év, és újra találkozunk. Pakolj, holnap már mehetsz is.

Letaglózva álltam még mindig ott. Vallásos suli. Ott biztosan nincsen meleg srác. Mi lesz velem...

Gyónom, neked lelki atyámOnde histórias criam vida. Descubra agora