Gyónom, neked lelki atyám

Készülődés (Eliott)

Nagy levegőt véve sétáltam ki a bőröndömmel a házból, hatalmas mosollyal az arcomon. Végre teljesül az álmom. Indulok a Szent Péterbe, ahol pap lehet belőlem. Messze leszek a lányoktól, így nem tudják elcsavarni a fejem. Még utoljára megigazítottam tejfölszőke hajam, majd elindultam a pályaudvar felé. Útközben rengeteg szerelmes párt láttam andalogni az utakon. Titkon, sajnálom hogy erről le kell mondanom. De mindent az álmom érdekében.

A bűntudat töredékét éreztem hirtelen. Nem köszöntem el a hugomtól mérgemben. A harag nagy úr, Sheila nem ezt érdemli. Iszonyúan kiakadtam rá, mivel rajtakaptam hogy a "legjobb barátnőjével" szeretkezik a szobájában. Nem vagyok homofób, csak szíven ütött az, hogy a húgom is erre az útra tér....

A vonat meleg volt, fülledt és büdös. Leültem a székemre, és vártam, hátha lesz mellettem valaki, és tudok vele beszélni.

Egy barna hajú srác szállt fel. Ujjatlan pólóban volt, egy kézipoggyász lógott a fél vállán. Elővett egy papírfecnit a kezéből, és szemével végigfutott a széleken, majd megállapodott a mellettem levőn. Széles mosollyal az arcán ült le mellém. A hatalmas őzike szemei az enyémet vizslatták.

- Jack Olson- nyújtotta a kezét

- Eliott Po- ráztam vele kezet.

A fiú mosolya még szélesebb lett.

- És, hova mész?

Háradöntöttem a fejem.

- Szent Péter. Pap akarok lenni.

Jack elnevette magát.

- Én is oda megyek, de kényszerből. Egy kérdés, mi a fasznak akarsz te pap lenni?

Elkomorodtam. Hirtelen nem tűnt már  szimpatikusnak.

- Mindig az volt az álmom. Nincs kapcsolat, nincs félelem.

Elröhögte magát.

- Te bajod. Én mostanában kapcsolatra hajtok.

- Volt már?- próbáltam kedves lenni vele újra

- Igen volt, Nick-kel nemrég szakítottunk...

Megállt a szívem.

- A Nick egy fiúnév, nem?- kérdeztem vádaskodva

Jack röhögve bólintott.

- Igen mi lenne? Meleg vagyok, nem lehet lánynév.

Elfogott az undor.

- Buzi.

Jack mosolya lehervadt.

- Ahogy akarod- mondta majd elővette a telefonját, majd benyomott valamit zenét.