we fell in love, Because Of Her

4. rész, a bosszú királynője

Adrien szemszöge:

Miután tisztáztam plagg-el hogy Luka csak barát és semmi több, megírtam a házit majd le feküdtem aludni. És most megint egy újabb nap, hát nagyon jó ez is siralmas lesz főleg hogy most kétségbeesésem és sűrű gondolataim miatt nem nagyon aludtam csak az elején de olyan hajnali 3kor már meg is ébredtem, nem tudom miért. Míg a plafont bámultam Luka iránt érzett erzelmeimen gondolkodtam. És arra jutottam hogy még mindig nem értem és nem tudom mi történik velem. Ezért hát ma azon leszek hogy megértsem valahogy, ma úgy is találkozok Luka-val szóval kiderül mi a helyzet ezzel kapcsolatban. Uh 4:30 ra mehetek fotózásra, de akkor így nem biztos hogy tudok találkozni Luka-val, na ezért utálom a modellkedést. Nem baj megoldom valahogy. Apám csak este jön haza ha minden igaz, akkor talán Nathalie elenged. Ne most legyen balszerencsém kérlek istenem. Miután azért imadkoztam hogy legyen egy kis szerencsém, be mentem a fürdő szobámba és le zuhanyoztam, természetesen itt sem hagytak gyugton a gondolataim és folyamatosan mindenfélén végig pörgött az agyam, nyomasztó ez a folytonos gondolat zuhatag. Sokszor alvás előtt is csak gondolatok mennek végig a fejemben amik nem jó gondolatok. Leginkább szomorú vagy nyomasztóak ezek a gondolatok így sűrűn sírok is álmomban, sokat van rémálmom is. Van olyan is hogy álomba sírom magam de ezt úgy hogy plagg se vegye észre, mondjuk egyszer észre vette, azóta még óvatosabb vagyok. Még az a szerencsém hogy plagg elég melyen szokott aludni így észre sem veszi ha felriadok egy rémálmomból. Miután le zuhanyoztam ki szálltam a zuhany kabinból és fel öltöztem, meg szárítottam a hajam, megfésültem és utána össze pakoltam a mai napra majd egy kis idő múlva mentem is le a lépcsőn, Nathalie már ott állt az alján míg testőröm a bejárati ajtó előtt.

-jó reggelt,Adrien.-köszön Nathalie.

-jó reggelt, neked is Nathalie. -mondom én is. És most el mondja a programom majd sürget hogy induljak az iskolába, már tudom hiszen ez kis korom óta így van.

-khm. Nos Adrien akkor 16:30-kor fotózás a vívás órád helyett. És apád nem lesz ma sem itthon mert a címlapon dolgozik annak alkotójával hogy meg jelenithessék az Agreste új divat kollekciót. És persze még egyebet mint pl. A te fotóidat. Kérdés? -mondta el Nathalie az információkat. Szóval az apám nem lesz itthon ma sem, remek. Én csak azt kértem hogy este jöjjön haza hogy találkozhassak Luka-val, nem azt hogy akkor megint egész napra el tünjön.

-fotózás után el mehetek egy barátommal? -kérdem apám titkárát.

-adrien, tudod hogy az apád- -nem hagytam hogy be fejezze.

-kérlek Nathalie, az apám nem tudja meg. Ez fontos nekem, kérlek szépen. -kérleltem Nathalie-t hogy engedjen. Már könnyes a szemem.., ma nagyon nincs jó hangulatom.

-adrien én nem tehete- -megint félbe szakítottam.

-Nathalie..., könyörgöm, engedj el. Csak egy pár órára de tedd meg ezt értem és ha kell falazz nekem. Könyörögve kérlek! -már szó szerint könyörögtem Nathalie-nak bár térdre még nem álltam.

-adrien...... -kezdi Nathalie, szomorúan mondta ki a nevem. -legyen, el engedlek. De több ilyen ne legyen mert az apád előbb utóbb rá jönne. -engedi meg végül Nathalie. Erre megöleltem és meg köszöntem neki.

-köszönöm Nathalie, köszönöm. -ezután el engedtem és láttam hogy le sokkolódott, gondolom hogy így megöleltem. Bár már tettem ilyet és akkor viszonozta de most meglepődött.

-Nos,adrien akkor menj az iskolába mielőtt elkésel. -mondja kicsit zavarodottan Nathalie. Én pedig hallgatva rá megyek is bejárati ajtó felé, de előtte még el köszönök Nathalie-tól.

-viszlát később a fotózáson Nathalie! És köszönöm, nagyon hálás vagyok neked. -köszönöm meg megint Nathalie-nak hogy el enged Luka-val. Upsz csak azt mondtam neki hogy egy barátomhoz megyek azt nem hogy az a bizonyos barát Luka Couffaine. Végül is mindegy a barát az barát. Ezután már a kocsi előtt áltam míg a testőröm ki nem jött utánam, miután ki jött és be szállt az autóba én is így tettem. El indultunk az iskola felé és mikor oda értünk, szálltam is ki az autóból és egy rövid köszönés után mentem is befelé. Amint az osztályba értem le ültem a helyemre és vártam míg Nino meg nem érkezik, kb. Egy jó 7 perc múlva már itt is volt, köszöntem neki.