N Y L A F E W T R E L L
Max barátnője kibírhatatlan de tényleg. Ennél szebb szavakba nem tudom önteni. Utálom. Nekem be ne hozza a házunkba azt a csajt mert engem nem fog érdekelni de úgy nyakon vágom, hogy a fal adja neki majd a másikat. Na de, hogy legyen valami jó is. Landoval megbeszéltük, hogy az utolsó kettő futamra elmegyek vele. Dodó addig anyunál lesz. Beszéltem Isa-val is. Sikerült megbeszélniük Carlosal szerencsére. Viszont azt is kérdezte, hogy mi hogy állunk Landoval. Na igen erre a válasz az, hogy nem tudom. Majd megbeszéljük. Most szálltunk le. Isa sajnos nem tudott eljönni így valakikkel csak jóban leszem, vagyis legalább gondolom. Éppen a ruháimat pakoltam ki mikor Lando nyitott be.
-Szia a többiekkel azt beszéltük, hogy átmennénk George-hoz fifázni olyan hét órára. Neked úgy jó? Ott lesz a barátnője Carmen is szerintem jól kijönnétek. -ölelt át hátulról.
-Ó jaj.
-Mi az?
-Lehet amikor a szülinapod volt én ott hagytam őket a plázában Georgeal.
-Na ne! -kezdett el torka szakadtából nevetni.
-Lando! Mellesleg felőlem mehetünk. -vontam meg a vállam.
-Okés. -csókolt meg amit természetesen viszonoztam majd ment is ki és hagyott magamra.
Inkább gyorsan elkészültem majd már az óra is háromnegyed hetet mutatott és Lando lépett be az ajtón.
-Na mehetünk? -kérdezte.
-Felőlem. -rántottam vállat. Majd indultunk is el.
-Végre te is megjöttél. -mondta George ahogy beértünk. -Oohh... szóval ezt a kurvát is hoztad magaddal? -amint ez kimondta Lando egyből megfeszült mellettem.
-Ezt nem inkább nekem kéne mondanom? Nem nekem van egy olyan "barátnőm" aki hetente más fiúkkal fekszik össze. Úgyhogy szerintem kussolj el mielőtt beverem a képed. -mondta mire mindenki néma csöndben maradt Lando megfogta a kezem és kihúzott maga után.
Még hallottam ahogyan Carlos jól leszidja Georgeot aztán a többit azt már nem tudom.
-Lando hova megyünk?
-Majd meglátod.
-Oké...
-Mi a baj? Amióta elmentünk nagyon fura vagy? -kérdezte meg tőlem amire cseppet a en számítottam.
-Nekem annyira bűntudatom van, hogy miattam vesztél össze az egyik legjobb barátoddal és ez az egész az én hibám! Ha nem jövök el erre a futamra most nem vesztél volna össze George-al. -hajtottam le a fejem.
-Ez nem a te hibád! Senki nem beszélhet így veled. Geo vak és nem lát a rózsaszín ködtől most semmit. Össze jött ezzel a lánnyal és most teljesen elszállt. Mellesleg amúgy se fogom hagyni, hogy bárki is így beszéljen veled. És vedd ki a fejedből azt, hogy ez a te hibád mert kurvára nem a te hibád. -mondta és a kezét a combomra tette és ott pihentette tovább.
Az út további része csöndben telt. Bennem pedig csak úgy kavarognak a gondolatok. Most mi van köztünk? Egyáltalán mi vele érdemeltem én ki ezt a csodás embert? Én azt hiszem beleszerettem ebbe a fiúba de nagyon. Vajon ő is szeret? Lehet nekünk közös jövőnk? De mi van ha csak ő is játszadozna az érzéseimmel. Én már eleve egy lelki roncs vagyok. Nem szerethet senki. Én nem hiszem, hogy bárkinek is kellene egy lelki roncs. Elég csalódást éltem már át nem kell nekem még több. Nem szeretnék újra a padlóra kerülni egy fiú miatt. De talán lehet, hogy ez most más lesz. Mi van ha nem akar majd megbántani? Mi van ha csak szeretni akar? Mi van ha én kellek neki? És mi van ha lehet közös jövőnk? És lehet, hogy ő meg én lehetnénk mi? Mi van ha ő ténylegesen csak szeretni akar nem megbántani vagy a padlóra küldeni?
-Nyla jól vagy? -zavart ki a gondolataimból Lando.
-Persze minden a legnagyobb rendben. -mosolyogtam rá biztatóan.
-Hát jó. Na megérkeztünk. -szállt ki majd nekem is kinyitotta a kocsi ajtaját. -Csukd be a szemedet.
-Öhm oké. -mondtam majd megfogta a kezem és húzott maga után.
-Itt vagyunk.
-Úristen Lando ez csodálatos. -mondtam mikor megláttam a gyönyörű tájat.
-Örülök, hogy tetszik. -mosolygott rám.
-Lando mi most hányadán is állunk? Ne érts férre nagyon jó ami most köztünk van de nem tudom, hogy ez most mégis mi.
-Nem szeretném el sietni a dolgokat, elszeretnélek vinni randizni, mint ahogyan az átlagos emberek is.
