Reggel mikor felkeltem két kar ölelt és mikor megfordultam egy szuszogó Landora lettem figyelmes. Természetesen Dodó sem maradhat ki, így amint észre vette, hogy felkeltem felugrott az ágyra és elkezdett nyalogatni engem majd Landót.
-Ne már. Ne nyalogass. Aludni akarok.
-Dodó! Hagyd aludni Landót. -szóltam rá erőteljesebben.
-Bár ha már itt tartunk hozzá tudnék szokni ehhez a kelésekhez. -ölelt magához még szorosabban.
-De szép őszi idő van. Dodó nincs kedved elmenni sétálni? De van kedved? Hát jó akkor menjünk. -ültem fel az ágyban miközben a kis kutyát simogattam.
-Ne már csak tíz percet adj. Kérlek.
-Nem muszáj jönnöd.
-Ahhjjj adok ruhát és azután mehetünk. -kelt ki ő is. -Vagy válasz nekem mindegy is.
-Köszi. Azt hiszem... -oda mentem a szekrény elé kinyitottam kiválasztottam egy sima fehér pólót és egy Quadrant-es sötét zöld pulcsit majd egy fekete melegítőt ami talán jó lesz rám. Bementem a fürdőbe át vettem a ruhákat majd mikor kiértem Lando egy melegítőben ült az ágyon. Nagyot nyeltem és leültem mellé.
-Mire vársz?
-Nem találok pólót meg pulcsit. -hajtotta le a fejét, majd oda léptem a szekrényhez és kivettem egy sima bézs színű pólót meg egy ugyan olyan színű adidas pulcsit.
-Ez tuti jól fog állni rajtad. Most már szerintem mehetünk. -adtam oda neki mire ő fel is kapta a ruhákat majd hozzám lépett.
-Na helyes vagyok?
-Igen.
-Tényleg? -hajolt le hozzám körülbelül egy centire lehettünk egymástól. Mielőtt bármit is mondhattam volna ajkait az enyémhez tapasztotta. A pillanatunkat Dodó szakította meg.
-Dodó! Az egy dolog, hogy reggel is felkeltesz de még ezt is megzavarod? Hát rendben. Akkor így játszunk. -mondta sértődötten mire akaratlanul is nevetnem kellet.
-Rendben picikém megyünk. -adtam rá a hámot és a pórázt. -Ugye hagytál levelet vagy valami üzit Maxnak, hogy elmentünk?
-Persze. Ne aggódj. -legyintett. Majd el is indultunk. Nagyon de nagyon szép ősszel Monaco. Kicsit nagyon hüsi van, de hát ősz van. Dodó nagyon élvezi a kis sétánkat. Látszik, hogy élvezi. Annyira szeretem. Meg persze a mellettem sétáló fiút is kezdem meg kedvelni. Kicsit szabadjára engedtem a kutyuskámat így mi leültünk az egyik padra és néztük ahogyan szaladgál össze-vissza. Mikor már nagyon fáztam szóltam Landonak és szó szerinte futottunk haza. Vagy is én Lando nyöszörgött mögöttem, hogy ő milyen fáradt ehhez. Mikor haza vagy is pontosabban Landohoz és Maxhoz értünk Max a konyhapultnál ült mikor beléptünk aggódva nézett ránk majd oda jött és megölelt engem majd Landot.
-Annyira aggódtam értetek. Hol voltatok? Még is miért nem szóltatok vagy legalább egy cetli vagy valami.
-Lando Norris. Mit mondtál mikor elindultunk? Hm? Mit mondtál? Á meg is van! Várjál a nagy Lando elfelejtettem Norrist idézem. ,,Persze. Hagytam cetlit ne aggódj''.
-Véletlen volt de tényleg. Elfelejtettem. Bocsi Max.
nylafewtrell
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Nem tudom mit mondhatnék. Előszőr is ez az első könyvem. Lehet sőt biztos is, hogy vannak benne hibák és mindig megnézem dehát nem mindig veszem észre, de ha észre veszem természetesen kijavítom. Nagyon remélem, hogy tetszik nektek és ha tetszik ha nem megszeretnélek kérni titeket, hogy írjátok le mert nagyon kiváncsi vagyok. Legyen szép estétek,napotok vagy reggeletek.🥰😊
