Feketén néznek farkasszemet a falak,
Kint az utcán fekete eső zuhog,
Üzenetet ír a tükörre egy sárgában lévő alak,
Míg a csövekben csendes forrás hangja buzog.
Tömegek vizes lábnyomai tocsognak a padlón,
Kezek nyoma jelenik meg az ablakon,
Nemlétező szemek nézik arcom vádlón,
Árnyékok zúgolódnak gyűlölködve a karzaton.
A tükörre vérrel írt betűk mindegyike árva,
„Valóság-e csupán a sötét gondolat mi hajt,
Valóság-e, vagy egy börtönbe vagy bezárva,
Ha elhagysz minket, annak ára lesz majd:
Álmaid sírjába leszel majd elásva."
