𝐢𝐧𝐭𝐨 𝐲𝐨𝐮 ᵏᵘʳᵒᵏᵃʷᵃ ⁱᶻᵃⁿᵃ

𝟏𝟓

𝐧𝐨𝐛𝐨𝐝𝐲 𝐢𝐬 𝐜𝐨𝐦𝐢𝐧𝐠 𝐭𝐨 𝐬𝐚𝐯𝐞 𝐲𝐨𝐮
𝐠𝐞𝐭 𝐮𝐩

Rena lelkét is kisírta Izana vállán az este után, hogy találkozott az apjával. Mégha örült is testvéreinek, nehéz volt számára azt látni, hogy mindenki szereti az apját, a családi képeket és bármennyire nem akart féltékeny lenni Chiakira nem ment neki.

Nem sokat akart Rena, csak azt hogy az igazi apja egy kis törődést mutasson felé, de ehelyett még a lánya szemébe sem tudott nézni. Renának nem hiányzik az életéből mégha ezt is gondolta évekig, de nem olyan egyszerű végig nézni, hogy te csak egy hiba vagy a saját apád életében.

Ezek az érzések tapasztalatában másnap Rena haza ment és életében először hívta Masudát apának, aki el sem hitte, hogy ez megtörténik. Hisz mégha ő is nevelte fel Renát és saját lányának is tekintette, a lány ösztönösen taszította magától, mert ő nem őt akart apjának és úgy gondolta ezzel hátba szúrja édesapját. De végre megértette, hogy nem a vér számít, hanem a tett és Masuda ezerszer jobban megérdemli az apa címet mint Seiji valaha, Rena szemében.

"Ayano-san elhívott magukkal kirándulni Hokkaidóba egy hétre." mondta Rena Izanának.

"És elmész?" kérdezte Izana remélve, hogy nem.

"Nem tudom. Mármint biztos jó lenne, de az apám miatt hihetetlenül nem akarok, mert két hónap alatt sem tudta megszokni, hogy az eltitkolt lánya már nem titok." panaszolta el Rena a gondját.

"Akkor ne menj. Majd máskor elmész a testvéreiddel csak." mondta Izana, aki csak azért örülne ha Rena nem menne, mert Yuuma kicsit sem tetszik neki.

"Jó, de akkor helyette elmegyünk piknikezni? Itt a tavasz és a cseresznyefák ilyenkor a legszebbek." nézett Rena a barátjára kérlelően.

"Hogy mondhatnék nemet neked?" mosolygott Izana és Rena boldogan kezdte el magyarázni, hogy akkor mi is fog kelleni és mikor menjenek.

Az elmúlt hónapok amiket Izana és Rena párkapcsolatban töltött mind a kettőjük életét felborította. Mégha ezelőtt is sok időt töltöttek együtt, de így végképp és mindenben egymásra támaszkodnak.

Izanának sikerült begyógyítania Rena sebeit. Rena már sosem lesz olyan mint volt, de határozottan másabb és már jobban hasonlít a régi önmagára, csak így sokkal boldogabb mint valaha volt.

Rena pedig bevilágítja Izana sötét életét. Hiszen a férfinak nem volt semmi különleges az életében, mégha a családja vele is volt, mindig hiányzott belőle valami. Az pedig Rena volt, aki szintén boldoggá teszi Izanát annyira mint még soha.

"Találkoztam Rika-channal." mondta Emma a pletyka délután közepette.

"És hogy volt?" kérdezte Rena, igaz továbbra sincsenek jó kapcsolatban és már két év is eltelt a baleset ót, de ő aggódik Rika miatt, mert Yuu rá hagyta.

"Borzalmasan. Mármint ahogy én ismerem Rika-chant ő mindig nagyon adott a kinézetére, de most kicsit sem és a szemei be voltak esve, vörösek voltak. Igazából alig ismertem fel szegényt." mesélte el Emma, mire Renának bűntudata támadt.

"Lehet meg kellene látogatnom. Viszont nincs kedvem vitatkozni, hisz tudjátok milyen." mondta Rena nem tudva mit tegyen.

"Viszont lehet jó lenne beszélned vele. Mármint már két év is eltelt Nishimura-kun halála óta, már fel kellett volna épülnie." mondta Hina biztatva Renát, hogy elmenjen.

"Szerintem is meg kellene tenned. Nem úgy tűnt mint aki teljesen épp lenne mentálisan, ki tudja mit tesz önmagával." felelte Emma a legrosszabb lehetőséget.

"Ne is mondd ezt Emma. Azt nem tenné meg." mondta Rena, de amint kimondta átgondolta az egészet. "Nem tenné, igaz?"

"Őszintén csodálom, hogy nem próbálta meg ha ilyen állapotban van." felelte Emma.

"Pedig legutóbb már a barátaival láttam, azt hittem kezd jobban lenni." felelte Rena és kezdett egyre komolyabban aggódni.

"Ez ilyen, egyszer fent egyszer lent. Tudod te is voltál így." mondta Emma teljesen komolyan.

"Emlékszem rá, de abból sikerült kimásznom." felelte Rena.

"A két helyzet teljesen más. Mármint te erősebb is vagy mint Rika-chan és neked itt van Kurokawa-kun." mondta Hina, mire Renának igazat kellett adni és rájött mindenképp beszélnie kell Rikával, akkor is ha tudja mi lesz a vége.

"A napokban majd elmegyek hozzá."