02.fejezet

23 1 1
                                    



Ma van november 8.a ami azt jelenti hogy a szülinapom is.Reggel felkeltem és elkészültem,mivel attól még suliba menni muszály.

Már anyáék nem voltak otthon,korán reggel elmentek dolgozni.Miután elkészültem,láttam,hogy egy csomó ember írt az idővonalamra.Gyorsan válaszolgattam és már indultam is.

A suliba beérve Jenny és Eathen egyből egy-egy bombonnal vártak rám.

-Boldog szülinapot Amy!
-Boldogat.
-Köszönöm.Köszöntem meg az ajándékot.
-Nem szar érzés,hogy még a születésnapodon is a suliban kell szenvedned?Teszi fel a kérdést Jenny.
-Hát nem mindenki olyan szerencsés,hogy nyáron születik.Válaszolok mire kajánul elmosolyodik.
Nem sokkal később be is csengettek.

A nap nagyon unalmasan telt.Már alig vártam,hogy haza menjek és otthon ünnepeljek, de még mindig volt hátra egy óránk.

Kicsengettek.Végre! Boldogan mentem szünetre, mert a matek nem kicsit lefárísztotta az agyamat.Jennyvel és Eathennel beszélgettem amikor odajött hozzánk Liam.Mondanom sem kell a szívem hevesebben kezdett dobogni amint megláttam.
-Sziasztok.Köszön.
-Szia.

Az osztályából többen is odajönnek hozzánk.Vannak akik hülyülnek mint például Jenny és Nico.Na ők sosem bírnak nyugton maradni.Folyamatosan egymást nyagatják,és bár mindketten tagadják én látom,hogy kettőjüknek lesz még jövőjük.Vannak akik csak szimplán beszélgetnek mint Eathen és Jackson.De olyanok is akadnak akik csak csendben lesnek ki a fejükből és várják,hogy vége legyen a napnak.Na meg itt vagyok én.Én csak állok Liam mellett és figyelem ahogy nevet valami hülye poénon.

Fogalmam sincs hogyan történhetett,de hirtelen arra lettem figyelmes,hogy már csak ketten állunk a folyosón.Liamra néztem,aki ennek hatására felém fordult.
-Mégis hová tűntek a többiek?Teszem fel a kérdést,mire csak elneveti magát.
-Jól elbambulhattál.
-I-igen igazából kicsit fáradt vagyok.Na szép még dadogok is.
-Milyen nap van ma? Kérdi.És pont telibe talált.
-November 8.péntek.Válaszolok kicsit talán túlságosan részletesen.
-November 8.?
-Igen, november 8.
-Oh bakker bocsánat,hogy elfelejtettem, Boldog születésnapot.Jön közelebb hozzám és hirtelen olyat tesz amire egyáltalán nem számítottam.

Karjait derekam köré fonja ezzel szoros ölelésébe vonva engem.Hirtelen leblokkolok.Eltelik egy kis idő mikor rá jövök,hogy bizony jó lenne vissza is ölelni őt.Bátortalanul,de én is karjaim közé zárom őt és így maradunk hosszú percekig.Ilyen közelről tisztán érzem az illatát amihez most némi illatszer is hozzájárul.Nagyokat szippantok belőle és azt kívánom bár megállna az idő.

Mikor elvált tőlem,még hosszú ideig néztünk egymás szemébe.Aztán Liam elkezdett közeledni felém ajkaival.
Várjunk csak egy kicsit! Most tényleg azt tervezi amire gondolok?

Már csak pár milliméter választja el ajkainkat egymástól amikor én hirtelen hátrébb húzódom,majd ellököm őt magamtól.Fogalmam sincs miért tettem ezt.Hisz szeretem őt!Liam megdöbbenve figyelt engem.Láttam rajta,hogy mondani akar valamit,de ekkor megszólalt a csengő ami azt jelentette becsengettek az utolsó órára.Liam végül nem mondott semmit,csak otthagyott engem tanácstalanul.

Az órán egyáltalán nem tudtam odafigyelni.Az agyam folyamatosan a szünetben történteken kattogott.Miért löktem el? Miért nem hagytam,hogy megcsókoljon? Folyamatosan ezeken a kérdéseken gondoltam,de választ nem kaptam rájuk.

Mikor kicsengettek olyan gyorsan hagytam el az iskola területét mint még soha!Nem akartam találkozni a történtek után Liammel.Ezért amilyen gyorsan csak tudtam elhúztam a csíkot.

Mikor hazaértem csak ledobtam a táskámat és bevágóttam az ágyba.Vajon miért akart megcsókolni?Lehet,hogy ő is szeret?Nem!Az nem lehetséges!Ő biztosan nem szeret engem!De akkor miért?

Liam aznap már nem írt.Úgy ahogyan utánna sem.Sokáig nem értettem,hogy most mi történt amikor megláttam egy posztot ahol Liam éppen egy barna hajú lányt ölelget.Oké,oké nem kell egyből megilyedni.Lehet,hogy csak az egyik rokona vagy valami ilyesmi.Azért még ellenőrzés képpen rámentem Liam profiljára,de hirtelen kiesett a telefon a kezemből és hangos csattanással adta a tudatomra  földet ért.Csak egy mondat lebegett a szemem előtt.

Liam Corrigan kapcsolatban vele:Addyson Grace.

Csak ültem ott és lestem ki a fejemből.Mégis hogyan?Hisz még soha nem is láttam vagy hallottam erről a lányról!Ez nem lehet igaz! Hiszen tegnap előtt még engem akart megcsókolni! Várjunk csak.Hát persze.Mégis hogy lehetek ilyen idióta? Ha akkor vissza csókolom,lehet sőt biztos,hogy az én nevem lenne ott!Ostoba vagy Amy!Ostoba!

Hirtelen meglátom magam előtt tükörképemet és észre veszem,hogy bizony elsírtam magam.Ez nem lehet igaz!Megígértem magamnak,hogy nem fogom hagyni Liamnak,hogy összetörjön.Erre tessék.

Fáj.Nagyon fáj.Fáj az,hogy elárult!Hogy amíg velem flörtölt valszeg más lányokra is ráhajtott.Hogy amikor meg akart csókolni a születésnapomon már valószínűleg együtt volt ezzel a csajjal.Mondhatom szép szülinapi ajándék.Ezt biztosan nem fogom elfelejteni.Köszönöm szépen Liam Corrigan.

Végül nagy nehezen álomba sírtam magam.Még szerencse, hogy holnap hétvége.Ezek után nem bírnék a szemébe nézni.

De minek is hazudok magamnak.Még mindig halálosan szeretem őt.És attól tartok ez egy ideig még így is fog maradni.Tehetek amit akarok az érzelmeimnek nem tudok parancsolni.

Közpen Facebookra és instára is egyre több kép került fel kettejükről.Volt olyan ahol ölelkeztek.De olyan is megesett,hogy csak álnak egymás mellett.Az egyik kép mégis nagyon fájt!Csókolóztak rajta! Sokáig néztem azt a képet.Azon tűnődtem vajon hol rontottam el?De aztán rájöttem talán már ott kudarcba fulladt ez az egész amikor beleszerettem.

Egy biztos.Többé nem fogok elkövetni ilyen végzetes hibát!Vagyis ekkor még így gondoltam.

Sziasztooook😄😄Itt is vagyok a 2.fejezettel.Hogy tetszett? Hamarosan érkezik a 3.fejezet is nem szeretném nagyon elhúzni.Legközelebb találkozunk.💖💖💖💖

Az én rosszfiúmOnde histórias criam vida. Descubra agora