Fehér karácsony

Választás

A varázsló világban vannak bizonyos dolgok, szokások amik a muglik világra nem jellemzőek. Az egyik ilyen a pár választás. A varázslók között néhány férfi képesek teherbe esni és világra hozni gyermekeiket. Az ilyen varázslókat hordozónak nevezik. Ezeket a varázslókat a minisztérium számontartja és 17 - 26 éves korukig eldönthetik, hogy feleséget választanak maguknak vagy férjet akivel családot alapíthatnak. A hordozókat külön törvény védi ami miatt nem tudhassa senki, hogy kik a hordozó és ki nem az. A férj jelöltek nevét össze gyűjti és a hordozók születésnapján egy fotóalbum szerű katalógusból választhatják ki. Persze az esküig mindkét félnek jogában áll visszakozni.

És most itt ülök az igazgató nő irodájában és McGalagony professzor türelmesen várja a válaszomat arról, hogy férfival vagy nővel akarom összekötni az életemet. Mivel midig is a férfiak felé húztam így nem volt sok gondolkodni valóm arról mit is válaszoljak a professzor asszonynak.

-Egy férfivel szeretném összekötni magamat.
-Rendben. Van már választottja?
-Nincsen. Megtekinthetném a jelölteket?
-Persze, máris hozom a listát róluk. ~tudom ez így talán igazán szürreális lehet külső szemlélőként de nálam se jobb a helyzet. Egy fotóalbumból kiválasztani azt a férfit akivel összekötném az egész életem hát igen fura, még nekem is.

McGalagony professzor korát meghazudtoló módon hozott és adott a kezembe egy igencsak vaskos albumot.

-Tessék kedveském, ezek a Roxfort iskolában tartózkodó össze jelölt.
-Nagyon szép köszönöm McGalagony professzor.
-Szívesen Harry.

Mély levegőt véve kezdtem el lapozgatni az évkönyvre hasonlító albumot amiben minden jelöltről egy kép és egy rövidke leírás volt látható. Őszintén nem igazán volt ehhez az egészhez kedvem hiszen én már szerelmes vagyok egy férfiba de ő biztosan nem bővíti a jelöltek sorát.

~Deen McKoli? Nem az esetem és még csak nem is okos. Adrien Nort egy igazi bunkó, biztosan nem szeretnék vele lenni. Ez sem és ez sem. Az összes normális pasira lecsaptak már vagy mi?

Már tényleg kezdett fájni a fejem ettől az egésztől. Fogalmam se volt mihez kezdhetnék ha nem találok valaki olyant akivel szívesen leélném az életemet. Egy ilyen komoly döntés alaposan meg kell fontolni hiszen egy életre szól.

~Hugó Gilderin? Jesszus az a srác egy igazi szadista, na ilyen kapcsolatra tényleg nincs szükségem. Sajnálom azt a szegény párát aki vele akar össze jönni, tényleg jól néz ki a srác de a jelleme igazán kifogásolható.

Tovább lapozva hirtelen megláttam az én vörös hajú barátomat is a jelöltek listáján. ~Miiiiaaaaaa... Ez most komoly? Ron Weasley? Ron is ebbe az irányba húz? Hát ezt nem gondoltam volna. Ron a jelöltek között van?
Én és Ron? Na jó ez még viccnek is rossz volt. Jó haverok vagyunk és ennyi, soha nem tudnék rá páromként gondolni. Lelki szemeimmel látom milyen jövőm lenne mellette és nem kérek a fotelban punnyadó, lusta, kövér, falánk Ron Weasleyből aki önálló gondolatokra sem képes. Na jó, egy kicsit talán gonosz voltam de akkor is, Ron az igazán felejtős jelöltek között van.

Miután túl voltam azon a sokkon, hogy egyik barátom is a jelöltek között volt már lapoztam is tovább amilyen gyorsan csak tudtam. Nagyjából a kétszázadik jelöltet raktam a fejemben a felejtős listára és tényleg azon kezdtem gondolkodni, hogy mi van ha én vagyok ennyire válogatós? Igen tényleg válogatok hiszen ez most nagyon fontos és jól akarok dönteni mert nincs visszaút ha egybe kötöttem az életem az egyik jelölttel.
Szépen lassan az új lapoktól elértem a sárgás, kissé szakadt, gyűrött és egyben régi papírlapokat.

~na itt aztán biztosan nincs senk...VAGY MÉGIS? Ő IS A JELÖLTEK KÖZÖTT VAN????

Döbbenet nézettem a kissé gyűrött papírra tűzött képet amin szerelmem arca volt látható és a szívem oly tempóban kezdett dobogni, hogy attól féltem a bordáim nem bírják sokáig a strapát. Olyan boldog voltam, hogy talán az én álmom is teljesülhet persze ha ő is úgy szeretné és ennél több sem kellett. Óvatosan mint a legdrágább kincset megfogva a képet szedtem le a papírból. Itt volt az én esélyem és nem vagyok hajlandó lemondani róla vagy átengedni másnak.
Lassan oda sétáltam az igazgató asszonyhoz aki már az asztala mögött ülve rendezett az iratokat.

-McGalagony professzor.
-Igen? - nézett fel mosolyogva a papírokról rám.

-Megtaláltam.
-Ez remek. - mondta mosolyogva.

Óvatosan átnyújtottam a képet és mikor meglátta ki van rajta arcáról a mosoly eltűnt és komoly tekintettel nézett fel rám a székéből.

-Harry ez egy igazán komoly dolog, ebből nem csinálhatsz viccet mert ezen a döntésen múlik a további életed. - mondta hihetetlenül szigorúan.

-Tisztában vagyok vele és éppen ezért esett rá a választásom.
-Jól átgondoltad ezt? ~már a gondolat, hogy az erős kezei között lehetek hihetetlenül vonzó a számomra. Annyira szeretném tudni milyen is ő igazából? Vajon gyengéd vagy pont az ellenkezője? Kíváncsi vagyok hogyan viselkedne velem? Kedvesen vagy olyan ridegen mint az óráin? Még ha ridegen is bán a velem még azt se bánnám amíg mellette lehetek. Már a gondolatába is beleborzongok.

-McGalagony professzor, számomra ő az igazi. Még a lelkemet is el adnám csakhogy vele lehessek szóval nincsen mit átgondolom rajta.
-Látom komolyan gondolod, akkor már csak értesítenem kell őt.
-Ezzel kapcsolatban lenne két kérésem.
-Hallgatlak?
-Kérem ne árulja el neki a nevemet.
-Ha őt jelölöd ki akkor mindenképpen értesítenem kell arról, hogy ki lett választva.
-Ebben az esetben meglehetne oldani úgy, hogy addig ne tudja meg a nevemet míg nem találkozunk?
-Ha így szeretnéd akkor igen, meglehet oldani. És mi lenne a másik kérésed?
-Szent este nemsokára itt van és akkor szeretnék vele találkozni.
-Rendben van. Este hat óra megfelelő lenne ahhoz, hogy találkozzatok egymással a Szükség szobájában?
-Igen, az nagyszerű lenne. Még valami McGalagony professzor.
-Igen Harry?
-Szeretném ha megmondaná neki, hogy a visszakozás lehetőségével nem élek.
-Biztosan ezt akarod? Ha elfogadja akkor már nem visszakozhatsz, nincs visszaút.
-Igen és szeretném alá is írni, hogy nem akarok visszakozni.
-Rendben van. Előkészítem a dokumentumokat amiket ehhez alá kell írnod. Csak egy perc az egész.
-Nagyon szépen köszönöm McGalagony professzor.

Két perccel később már a papírokat írtam alá arany tintával és így megszeghetetlené tettem az adott szavam ami annyit tesz, hogy semmilyen indokkal nem léphetek vissza a jegyességből. Innentől kezdve amíg nem következik be a találkozó és nem válaszol nekem addig jegyese vagyunk ha akarja, ha nem.