"JJ a pasim!"

*

Újabb puccos buli vár ránk és most rosszabb lesz, mert most itt lesz a bulvár, sajtó meg minden. Megint jó pofát kell vágnom, csak azért, hogy jól mutassak a címlapon, meg hogy a többi flúgos jó szemmel nézzen rám. "Alig várom már."

- Szombat, 18:00-kor puccba parádéba legyen mindenki. Értettem?

Csak bólogattunk, közben gondolkodva, hogy mit vegyek fel. Van egy piros koktél ruhám, talán az lenne jó. De tutira, hogy anya valami extra drága ruhát fog nekem rendelni, amiben úgy fogok kinézni mint Lady Gaga. Vacsi után, mentem a szobámba, hogy átgondoljam a szombati napot, talán még nézek egy sorozatot is. Lefekszek az ágyra és csak gondolkozok az egész hülyeségen. Kik lesznek ott vajon? Az tutkó, hogy a Cameron család, Kiaráék is. Oh ne, akkor lesz minden csoport kép, fotózkodni kell Raffel. Még csak az kellene, hogy kiírják címlapra, hogy Rafe Cameron és Alicia Throton. Kikapcsolom a tévét, megpróbálok aludni, de nem megy. Felkelek, hajnali három óra van. Nem tudom, hogy mit csináljak, aztán támadt egy ötletem. Halkan kiosontam a szobámból, lementem a lépcsőn és kimásztam az ablakon. Úgy döntöttem megint elmegyek kicsit sétálni, szerencse hajnalban még van világítás, így talán nem kap el senki. Feltettem a fejhallgatót és lesétáltam a partig, majd ott sétálgattam fel s alá, míg megnem láttam valakit. Kicsit ismerős volt, de még mindig nem tudtam beazonosítani.  Aztán kis pánikba esés, mert a parton már sötét volt.De ahogy közeledett volt ötletem, hogy ki lehet az. Szőke haj, kék szem, izmos test, csak is JJ. Először kicsit megijedtem, majd köszöntem neki és leálltunk beszélgetni.

-JJ? Oh szia! köszöntem mosolyogva, várva hátha észre vesz.

Nem számítva arra, hogy szóba is áll velem, hisz alig ismerjük egymást, kész idegenek vagyunk egymás számára.

- Csá! Alicia? Te vagy az aki követett minket. Te meg ilyen későn mi a jó Istent keresel itt?

Itt mondtam volna, hogy nem is, de nem mertem semmit mondani, kínosnak tűnt az egész. De erre nem számítottam.

- Tudod, nem tudtam aludni, ezért kiszöktem. De terveztem visszamenni, szóval akkor megyek is. mondtam megilletődve, várva hogy mikor ásom el magam ott helyben a szégyentől.

- Várj! Hagyj kísérjelek haza, nem engedem, hogy egyedül menj. mondta

Erre bólintottam, majd csendben sétáltunk haza, egyikőnk se szólt a másikhoz, ezért is volt kínos. Bár, annak ellenére, hogy nem beszéltünk, örültem, hogy JJ  hazakísér. Bennem volt azaz érzés, hogy itt az ideje ismerkedni, de mégse, hisz nem vagyok sneci, csak egy elkényesztetett flúgos.