Bevezető

37 3 17
                                    

Az egész egy hazugság, nem akartam őket direkt megölni. Kényszerítettek. Utálom, nem, gyűlölöm őt. Tönkretett, de nem tört meg. Még... Vele majd később számolok le.

Lassú léptekkel közeledtem a ház felé, fény áradt ki az ablakain, a sötét éjszakát ezzel hasítva ketté. Csizmám talpa halkan dobbant a füves talajon. Megálltam egy nagyobb fa mögött, figyelve, ahogy a két őr sétálgat a teraszon. Vártam egy tíz percet, hogy az őrök megtegyék ház körüli köreiket. Már az előző napokban kifigyeltem, hogy összesen húsz őr mozog a két hektáros területen.

A csend hatalmas volt, még az esti bogarak sem szóltak, mintha éreznék, hogy ma este valami rossz fog történni. Lehunytam a szememet és mélyen beleszagoltam a levőbe, vér illatát keresve. Lágyan, az esti szellővel együtt kúszott fel az orromba fémes szaga. Még pár lépést megtettem, várva, hogy meghalljam a védővarázslatok halk búgó hangját, de nem hallottam semmit sem. Pont, ahogy gondoltam és terveztem, Lord Hitoshi maga vonta a telek köré a védővarázslatokat, Erős vérmágia volt, de voltak rajta gyenge pontok. Annyit becsültem ebben a hitvány emberben, hogy szeretett új dolgokat tanulni, mint a vérmágiával létrehozott védővarázslatok.

Az előző napokban kiderítettem, hogy a védővarázslatok rétegesen vannak felépítve a telek körül, kívül vannak Lord Hitoshi varázsai, de beljebb, ott már a Holló klán által felvont varázslat van. A Holló klánból való angyalok okosak és erősek, jó vérmágiát tudnak használni, amiket több mint valószínű, hogy nehezebb lesz feltörni. A Fakó-szigetekről való angyalok kiakasztanak, van bennük valami, ami a többi angyaltól megkülönbözteti őket. A hidegség a szemükben, vagy csak az egész lényük, rossz érzést keltenek bennem, borsódzik tőlük a hátam.

Tettem néhány lépést oldalra egy gyengébb pont után kutatva, és kis sétám gyümölcse gyorsan be is érett, ugyanis egy majdnem a térdemig érő, finoman rezgő, hullámzó hártyával találtam szembe magam a hatalmas és tömör falon. Elővettem kisebb késemet és tenyeremhez nyomtam, apró vágást ejtve így kezemen, utána ökölbe szorítottam azt, hogy a vér összegyűljön és a hullámzó részhez érinthessem. Lord Hitoshi összességében nem végzett rossz munkát, de mivel nem jártas az ilyesféle mágiában, így jó lenne, ha a profikra bízná. Míg a védő varázs összeesett a vérem erejétől, a mellém lépő fekete csuklyás alakra néztem.

- A terv szerint haladunk, ahogy megbeszéltük. Bármi van, jelzel, és áttérünk a B tervre. Rendben?

Egy gyors bólintással jelezte egyetértését és már csak fekete köpenyének libbenését láttam. Visszapillantottam a már erősen hiányos védővarázsra és megtettem néhány lépést felé. Nem ütköztem ellenállásba, így megindultam a következő sáv felé. Még nem indult be a riasztás, amit jó jelnek vettem, először is azért, mert ezt a varázst úgy néz ki, hogy nem méltatták nagy figyelemre az itt élők, valószínűleg ők is tudtak róla, hogy gyenge, másodszor a tervem mind a két része tökéletesen halad. Bosszúm ma elkezdődik.

Szép lassan haladtam a nagy ház felé, az őröket kikerültem vagy megvártam, hogy távozzanak az őrhelyükről. Amíg lehetséges nem szeretnék ártatlanokat belevonni ebbe az ügybe, az nem az én stílusom.

Az egyik terasz ajtaja nyitva volt a meleg nyarak miatt, Az esti levegő hatalmas könnyebbséget jelentett itt Xennorix Királyságában, mert lehet, hogy az északi oldalon hegyek húzódtak, de az ország több, mint két harmada egy nagy sivatagos terület.

Felléptem a terasz magasított padlójára, és amikor halkan megnyikordultak a deszkák a lábam alatt, egy másodpercre megdermedtem. 

Én hülye, erre számítanom kellett volna. 

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 02 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

GloryWhere stories live. Discover now