Eloltottam az utolsó lámpát.
Nincs több fény, mi hív tovább,
S a távolbarepít.
Nincs több tűz, mi értünk égjen,
Megvilágítva minket itt.
Nincs több csillag, ami fényes,
S nekünk adja azt,
Csak, hogy lássunk, s ne egymásban keressünk vígaszt.
Nincs egy halovány szikra sem,
Mi emlékeztet a múltra,
Hogy csak távoli emlék maradjon számunkra.
Nincs nap, mi tűzne oly nagyon,
S mindenki arcára egy kicsiny mosolyt csaljon.
Eltűntek a fények,
Eloltottam mind.
És én még sem félek, mert tudom,
Úgy sem marad így.
