HARMINCKILENC

49 11 0
                                    

Hamarosan itt az év legnagyobb ünnepe, a karácsony. Az ünnepre hangolódva áthívtam hozzánk Josiet és Lizziet, hogy süssünk együtt, és tartsunk egy csajos napot.
Lizzie kibújt a program alól, hisz ő nem tartózkodik New York-ban a szünetek alatt, ám Josie átjött, és együtt töltöttük a délutánt.

-Amúgy Hope... - szólalt meg egy kisebb csendességet követően Josie - ráírtál arra a fiúra?
-Peterre? - felhúztam a szemöldökömet gondolkodóan, mire Josie bólintott. Egyet tippelt, rátévedett - Nem, nem írtam még.
-És mire vársz? A sütik sülnek, összetakarítottunk, semmi dolgunk...add a telód.
-Josie... - nem tudtam hogy mondjam el neki, hogy - Félek. - Jo rosszalóan tekint felém, látom a szemeiben, hogy nem érti. Ez természetes, én sem értem magam, illetve az egész szituációt.
-Hope - nevette el magát - Te félsz? Képzeld el, ha te félsz - felém mutatott - akkor mit éreznek mások? Nincs mitől félned! Ez a Peter...egy átlagos ember, akit elfelejtettünk, de ez nem jelenti azt, hogy bármi fenyegetése is legyen felénk, a fajtánkra. Amíg sülnek ezek - mutatott a sütő felé - addig nem megyünk el egyet kávézni?

-Ez jó ötlet - rábólintottam az ötletére, ezért vagyunk éppen most ott, ahol. Vagyis itt.

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
𝐈𝐍𝐒𝐓𝐀𝐆𝐑𝐀𝐌 - 𝐇𝐎𝐏𝐄 𝐌𝐈𝐊𝐀𝐄𝐋𝐒𝐎𝐍Where stories live. Discover now