Enjoy the butterflies [~Danny Ric ff~] - MAGYARUL

5. rész

Danny szemszöge
Bahrain
Március 6.

Álmosan vettem fel egy Red Bullos polót, mivel reggel 8-nál nem tudtam tovább aludni. A hotelszoba ajtaján kilépve megláttam Rylin-t, aki mosolyogva nézte a telefonját, és valakivel irogatott. Az ajtó csapódására felkapta a fejét, és rámmosolygott. Mamma mia mi történt vele?

-Jó reggelt drága. -köszöntem, és a kezemet magasan megtámasztottam a falon.

-Szia Danny. -köszönt ő is, már a telóját bámulva.

-Mi történt? -kérdeztem, ő meg összezavarodottan felpillantott. -Nem vagy olyan morci, mint általában. -néztem a szemébe, ő meg a kis kezével óvatosan rácsapott a mellkasomra. A telefont a füléhez emelte, és csendre intett.

-Sziaa! -köszönt annak a valakinek a vonal másik felén. -Milyen volt a futás? -kérdezte, és én meg felvont szemöldökkel néztem rá, mivel pár oktávval feljebb kezdett el beszélni (vagy nyávogni). Rylin várt a válaszra, utána megint megszólalt. -Ide tudnál jönni? Mire megtalálom a lakosztályt vége lesz a szezonnak. -kérte, és mosolyogva letette a telefont.

-Ki volt az? -kérdeztem érdeklődve.

-Lewis. -közölte mint egy teljesen hétköznapi tényt, és tovább bámulta a telóját.

-Lewis?? Az a Lewis? -akadtam ki egy kicsit túlságosan, és hátraléptem egyet.

-Miért, még hány Lewist ismersz Ricciardo? -pillantott rám elszakítva a tekintetét a képernyőtől.

-Nem tudom, csak csodálkoztam, hogy Lewisnak van ideje szociálozódni. -pillantottam le rá. -Tudod, nem szokott általában. -suttogtam, és Rylin háta mögött megpillantottam a hétszeres világbajnokot.

-Ricciardo. -köszönt, és kezet fogtam vele. -Szia Beryl. -simította meg Rylin hátát, amitől nehezen tudtam magamban tartani a mérgességemet.

-Szia Lewis. -szólalt meg megint nyávogva, és nagy mosolyt küldött Lewis felé. -Mehetünk?

-Persze. -indult el, és mellettem elhaladva egy pillanatra a szemembe nézett. -Szia Ric.

-Sziasztok! -köszöntem el egy álmosoly kíséretében, és közben lassan megfordulva néztem, ahogy a két brazil beszélgetve beszáll a liftbe.

..

Berylin szemszöge
Bahrain
Március 6.

-Azta kurva.. -tátottam el a számat belépve a lakosztályba. Lewis büszkén elmosolyodott.

-Itt jön Roscoe. -hajolt le a bulldoghoz. Felemelte és odalépett hozzám.

-Aww! Nagyon aranyoos! -nyüszögtem írtó magas hangon, és megvakartam a fülét. -Coco kicsit kisebb. -mondtam, Lew meg rám kapta a fejét. -Mármint az enyém. Bocsi. -kértem elnézést, és elkaptam a fejem.

-Semmi baj. -tette le Roscoet, és megsimogatta a vállam. -Hány évesek a kutyusaid? -nézett a szemembe, én meg elvörösödve elmosolyodtam.

-A németjuhász..

-Hamilton? -vágott a szavamba vigyorogva, én meg még jobban elvörösödtem.

-...igen, Hamilton. Ő körülbelül tíz éves, Coco meg négy. -magyaráztam, és belenéztem Lewis sötétbarna szemeibe.

-Mit szeretnél csinálni Beryl? -mosolygott, amitől az aranyos kis rés a két foga között kivillant. -Van még pár órám.

-Lemegyünk a pályára? -haraptam be a számat.

-Ha azt szeretnéd, persze. -nyitotta ki az ajtót. -Szia Roscoe, most itt maradsz drága. -hajolt le, és végigsimított a hátán. Felállt, kilépett ő is az ajtón, és bezárta. -Menjünk taxival? -kérdezte, én meg bólintottam.

-Gratulálok a dobogóhoz amúgy. -néztem fel rá. -Eddig nem is mondtam.

-Köszi. -mosolyodott el szélesen megint. -Remélek pár győzelmet is idén. -pásztázta a lépcsőt, amin épp lefelé mentünk. Miután leértünk, intettünk a portásnak, Landonak és Carlosnak, Lewis meg kinyitotta az ajtót előttem.

-Köszi. -léptem ki. -Hívsz egy taxit? -néztem rá, ahogy becsukta az ajtót.

-Persze. -mosolyodott el halványan, és elővette a telóját a bőszárú nadrágjából. -Nem fázol? -tátogta, miközben kicsöngött a telefon a kezében.

-Nem, nem megvagyok. -suttogtam. Egy elegánsabb fekete nadrág volt rajtam, beletűrve egy Red Bullos ing, plusz egy csípőig érő pufi kabát.

-Igen, egy taxit. Köszönjük. -tette le közben Lewis, és elindult a járda széle felé. Nem voltunk a belvárosban, úgyhogy nem láttam sok embert. Egy két embert láttam, de ők felénk se nézve, egyikőnket se felismerve, haladtak tovább. -Ott egy paparazzi. -súgta a fülembe Lewis, és hátrafordította a fejét.

-Basszus. -néztem rá a tőlünk messze álló férfira, aki közeledett felénk. Egyszer-kétszer megtorpant, és készített pár képet. Amikor meglátta a taxit, el kezdett futni felénk.

-Lewis, Berylinda! -kiáltotta tőlünk 5-10 méterről, közben az autó megállt, és Lewis kinyitotta az ajtót, amin bepattantam. -Mióta vannak együtt? -hallottam meg, és csak annyit láttam, hogy Lewis int neki egyet, aztán beugrott mellém. A sofőr azonnal elhajtott, gondolom felfogta a helyzetet.

...

-Szeretem ezt a pályát. -sétáltam Lewis mellett, aki az arcomat nézte, és tudtam ha felé fordulok szemkontaktust kell vele tartanom.

-Van kedvenc pályád? -fordult ő is előre felé, így nyugodtan rápillanthattam.

-Talán az Austini, Mexikói, Ausztriai, vagy Silverstone. -néztem a szemébe, aztán gyorsan elkaptam a fejem. -Bár Monaco ikonikus, és nagyon várom Las Vegast.

-Kedvenc futam? -nézett megint előre, én meg újra rápillantottam.

-Neem! -nevettem el magam.

-Miért? -nézett rám vigyorogva, aztán realizálozódott benne. -Jaaa... -húzott nagyobbra a mosolya. -Elmondod melyik az?

-Nem, megmondtam. -néztem a szemébe vigyorogva, amitől teljesen elvörösödtem.

-Biztos vagy benne? -állt meg.

-Ige.. -kezdtem el a válaszomat, de Lew magához rántott a csípőmnél fogva, és lágyan megcsókolt. Mámint tényleg!!! Úristen, úristen, úristen. Lewis Hamilton, úristen. Pár másodperc múlva kifáradtan döntötte nekem a homlokát. -2014 Abu Dhabi. -válaszoltam a feltett kérdésre. Lewisnak nagyra húzodott a szája, és a csípőmről az arcomra csúsztatta két kezét.

-Azon ki is nyert? -vigyorgott. -Azt hiszem ott lett valaki világbajnok.

-Nem emlékszem. Talán Vettel. -emeltem el egy picit a fejemet, hogy rendesen a szemébe tudjak nézni, miközben hosszú körmeimmel fonott tincseit piszkáltam.

-Nem is értem, hogy nem emlékszem rá, de így már megvan. -nevette el magát halkan. A hajából a mellkasára vezettem a kezemet, és most én csókoltam meg őt.

Azt hiszem szerelmes vagyok.

Danny szemszöge

Lesokkolva álltam a pálya szélén, és néztem ahogy Rylin pár méterre tőlem szenvedélyesen csókolózik Lewis-szal. Bazmeg ezért jöttem el a hotelből? Nem, direkt azért jöttem ide, hogy ne is lássam őket, és kicsit kikapcsolódjak. Az egyik fülemben egy Miley Cyrus szám szólt, a másikat meg kirántottam amint megláttam Rylinékat. Leültem a kispadra (amiről pár perce felpattantam) és a kezeimre hajtottam a fejem. Ez nem lehet igaz. Eddig is egyértelmű volt Lewist bármikor választaná helyettem, de ezt szar volt látni.

Azt hiszem sajnos szerelmes vagyok.