𝐨𝐧𝐞 𝐬𝐡𝐨𝐭𝐬

the marche story - p. g.

"𝒶𝓃𝒹 𝐼 𝒻𝑒𝑒𝓁 𝓂𝓎 𝒽𝑒𝒶𝓇𝓉 𝒷𝑒𝒶𝓉𝒾𝓃𝑔 𝑜𝒽, 𝓎𝑜𝓊 𝓂𝒶𝓀𝑒 𝓂𝑒 𝒻𝑒𝑒𝓁𝓁𝒾𝓀𝑒 𝐼'𝓂 𝒶𝓁𝒾𝓋𝑒 𝒶𝑔𝒶𝒾𝓃"

𝓒𝑜𝓁𝒹𝓅𝓁𝒶𝓎 - 𝓐𝒹𝓋𝑒𝓃𝓉𝓊𝓇𝑒 𝓞𝒻 𝓐 𝓛𝒾𝒻𝑒𝓉𝒾𝓂𝑒

𝓟𝒾𝑒𝓇𝓇𝑒 𝓖𝒶𝓈𝓁𝓎

𝓍

𝓓𝑒𝓁𝒾𝒶 𝓐𝓃𝓉𝑜𝓃𝒾𝑜𝓊

‧₊˚ ☁️⋅♡𓂃 ࣪ ִֶָ☾.‧₊˚ ☁️⋅♡𓂃 ࣪ ִֶָ☾.

𝓽𝒽𝑒 𝓶𝒶𝓇𝒸𝒽𝑒 𝓼𝓉𝑜𝓇𝓎 - 𝓪 𝓹𝒾𝒶𝒸𝒾 𝓽𝑜𝓇𝓉𝑒𝓃𝑒𝓉

𝓐 redőnyömön beszűrődő napfény kivételesen bántottam a szememet. Ebben a házban nem megfelelő helyen van még az ágyam a hold állása szerint így majd azt arrébb kell tolnom egy kicsit. Egyetlen egy dolog miatt nem raktam arrébb tegnap éjjel, hogy megmaradjon a jó benyomásom a szomszédjaimon, mint a ház legújabb lakosa. Egy kissé még berendezetlennek és idegennek találtam a négy helységes tengerre néző újdonsült otthonomat. Kissé távolabb van a belvárostól, de nem is bánom. Az egyik szomszédunk egy szikla halom a másik pedig egy bérelhető ház turistáknak. Igaz nem az egyik legismertebb így elég ritka a mikor valaki ki is bérli. A fehér len ingemet és rövid nadrágomat vettem fel egy sötétkék fürdőruha felsővel és papuccsal. A szintúgy királykék háló táskámat felkaptam az akasztóról és a telefonommal a kezemben léptem ki az ajtón. Szerencsére még maradt a zsebemben a múltkori piacozásom alakalmával pénz így azt nem kellett hoznom. Bár a hajcsatomért igazán visszamehettem volna. A szőke gubancot most a kis reggeli szellő még jobban összetekerte mint volt. Kevesen vannak kint ilyen korán pedig ezekben az órákban a legfrissebb az áru. Éppen a narancsok között keresgéltem amikor egy férfi elejtett mellettem valamit. Természetesen azonnal odahajoltam, hogy segítsek neki és felvegyem a holmiját, de azt olyankor még nem tudtam, hogy ő is hasonlóan tett. Igen. Szerencsésen összefejeltem egy idegennel.

-Úristen nagyon sajnálom! Nem ütötted meg magad? – Francia?! Mióta vannak itt franciák? Plusz mióta van itt egy ilyen helyes francia? – Jajj elnézést biztosan nem...
-Jajj kutya bajom! Higgye el volt már ennél súlyosabb sérülésem is!
-Nem is tudtam, hogy élnek itt franciák is.
-El kell, hogy keserítselek görög nemzetiségű vagyok.
-Akkor viszont nagyon jó a nyelvtudásod!
-Köszönöm szépen ez megtisztelő. Viszont most visszatérek a narancsokhoz.
-Ez most kicsit sértő volt! De én is visszatérek a dinnyékhez.

Ezzel pedig lezártuk a beszélgetésünket. A piacról hazaérve pedig nekiálltam elkészíteni az ebédemet. Épp a balkonon ülve fogyasztottam el a frissen facsart narancslevem a sajtos tésztámmal és a gépemet bújva dolgoztam ki éppen az életrajzomat hiszen pár nap múlva le kéne adnom azt is egy potenciális grafikus céghez. Ebből a munka dologból pedig csak az sült ki, hogy a fejhallgatómmal karöltve Face Timeoztam a legjobb barátnőmmel.

-Te belezúgtál egy idegenbe?!
-Dehogy is Ann! Csak megjegyeztem, hogy helyes.
-Tehát belezúgtál! – A gép felett átnéztem a bérletház erkélyére és leesett az állam. Ugyan az a francia férfi állt ott a korlátnál, mint akivel találkoztam a piacon. A tekintetünk összeakadt egy pillanatra és ő azonnal elmosolyodott majd be is lépett az ajtón. -Itt vagy Lia?
-Nem hiszed ki lakik a szomszéd házban!
-Ki?
-A piacos csávó!
-Oké. Ez egy jel az Isteneinktől! Vesd rá magad!
-De mit csináljak? Kopogjak át?
-Igen!
-Hülye vagy!

Mind ketten nevetésben törtünk ki ahogy azon a délutánon többször is. Az elkövetkezendő hetekben pedig többször is. Túl sokszor. A piacon, a tengerparton, de még az egyik kedvenc szórakozó helyemen és éttermemben is. Egyik reggel éppen rávettem magam és elmentem sétálni. Mivel kissé messze van a kitűzött hely ezért biciklivel mentem el az öbölig. A várostól nagyjából tíz kilométerre található egy elkerített tengerrész, ami körbe van véve hegyekkel. Mindezek közepén található egy fedett edző terep. Reggel pedig errefelé kevesen szoktak lenni. A járgányomat leraktam a tárolónál a táskámat pedig kivettem az első kosaramból. A reggelimet még útközben elfogyasztottam így nem nagyon volt nálam semmi sem. Amikor odaértem pedig azt hittem menten elájulok. Az újdonsült szomszédom edzett ott a fa súlyzókkal félmeztelenül. Összeszedtem magamat amennyire csak tudtam és ráköszöntem. Attól a kis „salut" szó után egész napos beszélgetésbe elegyedtünk. Visszafelé a szállásra én tekertem amíg ő futott mellettem. Az estére pedig beterveztünk egy neki búcsú bulit hiszen másnap reggel indul haza a gépe Milánóba. A ruhám egy hosszú spagetti pántos narancs-piros ruha volt, amit átlósan fodrok díszítettek. Egy hasonló színű magassarkúval és sminkel egészítettem ki a kinézetemet és egy kistáskát is vittem végül. A férfivel este kilenc magaslata körül találkoztunk és indultunk el a Paradise-ba. Ez volt a kis sziget egyik leghíresebb klubja így egyikünket sem lepte mag a hatalmas tömeg. Álltalában nem jönnék ide, de gondoltam, hogy egy tipikus helyi partira elviszem. Mivel görög nemzetiségű vagyok előszeretettel engednek be soron kívül a biztonságiak és olcsóbban is szolgálnak ki a pultosok. Az esténket egybefont karokkal ivós vodkával kezdtük és a lakásomban fejeztük be.

Reggel szerencsére nem a napra keltem fel hiszen eltoltam az ágyamat a másik sarokba. A takarómmal együtt vonultam ki a konyhámban, ahol egy hatalmas rózsaszín rózsacsokor volt és egy papír fecni.

„ha hiányoznék itt a számom: 33314111222

mellesleg Pierre vagyok;)"

•••
dolcessza remélem tetszik ez a "one bed, Pierre" dolog☺️🫶

789 szó