második fejezet

25 3 6
                                    

Mint mindig most is szokásosan az ébresztőm rikácsolását keltem most a kórházi kezelések után eléggé megváltozott az életem igaz hogy az egyik lábamat elvesztettem mert olyanba avatkoztakotam mivel nem kellett volna. néha segít rajtam a nővérem Soma koma Aliz .

(Soma koma a családunk neve igaz hogy Mátyus vagy mátyás nevet viselem eléggé szóviccek csinálja a bemutatkozáskor de nem bánom leviszed na de vissza a sztorira) a nővérem Aliz kisegít párszor reggelenként igaz most már hogy fél szemmel alig látok az nem valami jó meg hogy fél karral kell mindent megcsinálnom amíg a másikat föl nem csatolom az eléggé rossz mert tolószékben vagyok otthon a szüleim megpróbáltak segíteni hogy otthon és neked akadályokba ütközne ezért aztán az otthonunk megváltozott igaz hogy sokszor tolószéket használok de annak segítségére és megváltozott a berendezés egyszerűen a lépcső amiben a házunk van úgy van hogy több emelet van rajta úgy 3 a szüleim egy liftet is beszereltek nagy renoválást csináltak hogy ki segítsenek rajtam és jól tudjak közlekedni és élni igaz néha bicegett a suliba hamarabb kell elindulnom ugyanis ez a 6 hónap teljesen megváltozott most máshova most talán fejvételt nyertem egy iskolába a Bródy gimnáziumba és hős képzőbe.

nagy segítség különcöknek van úgy mint a sima iskolám ott tudnak velük bánni velem főleg folytat egy hónapja gyógytornára gyógytornárajárok igaz a többiek (itt értsd a többi személyiségem) nem nagyon értékelik néha egyszerűen fognak és átveszik az irányítást gyors segítség helycserés támadás akkor persze sokszor van hogy hogy csak szemlélőként látom az eseményeket utána egy szúrás karomba amelyik még megvan és képszakadás sokszor vagyok benyúgtatózvá ez nem valami jó mert mindig kiesik a azután pillanatokról miután a személyiségem hely cseréltek de már kezdem megszokni és már ez a mellékhatás is kezd elmúlni ez az élet nem valami jó.

(lehet hogy most azt gondoljátok hogy csak itt nyöszörgött és nem tudok nektek elmondani semmi izgalmasat csak hogy mi csak hogy így sóhajtozott önt fényezzem magam pedig ez nem igaz épp csak elmondom a bajt egy kicsit jobban ha rátétek a helyezettre) angyal fény többször meglátogatott m miután a Bródy gimnáziumba kerültem többször kiderült hogy ő is oda jár mint tanár és kiderült hogy ő lett az osztályfőnököm egy hivatásos profi ős hős aki tanárként dolgozik plusz még vissza sem vonult úgy dolgozik tanárként. én meg csak bámultam rá mint borjú az új kapura igaz több többször segít és beszélget velem egy félrehívott így kezdte:

- kedves Máté te vagy az osztályomban a legjobb tanuló sajnálatos módon láttam mi történt veled és rettentően sajnálom hogy. Rosszkor volt rossz helyen. kiakarlak segíteni de egy valamit meg kell ígérned amit most el fogok mondani nem adod át senkinek úgy gondolom hogy láttam hogy viselkedsz ezért méltónak találtalak hogy te tovább mint a hősi munkámat úgy mint a több az egyben képesség viselőjét lehet még belőled is hős és egy segíthetsz másoknak

Mikor ezt meghallottam öröm könnyekben törtem ki a baleset után az orvosok azt mondták soha nem lehet belőlem hős mert a képességeim ereje a felére csökkent így nemcsak gyógytornára jártam hanem képesség tornára és hogy angyal finn azt mondta hogy belőlem is lehet hős úgy éreztem végre elérhetem újra az álmom amit addig kőkeményen küzdöttem és nem adtam fel. annyira boldoggá tett szívem repesett az örömtől.

Helló rókácskák

Tudom kicsit késtem ezzel a tervezettnél későbbre tettem el elnézést de nekem is sok dolgom volt és hát eléggé sokat csúsztam bele és tudom hogy itt a nyár akkor a nyári szünet is jön és így több időm lenne rá de sajnálatos módon akkor is kicsit késni fog a fejedet én nem tudok biztosat mondani semmit sem azt hogy mikorra fogom kitenni a következőt ázsiai kicsit rövid fejezetes került de kérek azért ne bántsatok jó én nem tudok gyorsan kitalálni egy fejezetet hogy aztán legépelje és küldjem szét ahhoz idő kell de jövök a következő fejezettel amint elkészültem vele na sziasztok

Soma Koma Mátyus  egy magyar országi hös japánba mhaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora