Délután Cortez mellet olvastam. A könyvet sokkal súlyosabbnak éreztem, mint ami volt. Ez gyanus volt, de ugyanúgy olvastam. Amikor a 234. oldalra értem, csodálkozva néztem fel. Egy gyűrűt találtam a könyvben. Cortez mosolyogva nézett rám.
- Igen, hozzád megyek!- mondtam, majd a nyakába ugrottam, amitől majdnem eldőlt. De megérte.
- De akkor most hivatalosan- mondta, majd egy gyűrűt vett elő a zsebéből.
- Rentai Renáta... Hozzám jössz feleségül?- kérdezte meg.
- Igen!- mondtam ki mégegyszer. Amikor az ujjaamra húzta a gyűrűt, elcsodálkoztam. A gyűrűn egy könyv alakú drágakő volt.
- Nagyon köszönömmmmmm!- öleltem meg a jegyesem. Wow, ezt de furi volt leírni.
