Én és a férfiak

21 4 2
                                    

Idén elkezdtem grafikára járni. Ugyanabban a városban, ahova iskolába járok, így tanítás után elmegyek egyik nap grafikára.
Eleinte furcsa volt, de aztán hozzá szoktam a társasághoz. Így én is nyíltabb lettem.
Amit tudni kell, hogy rajongok az anatómiai dolgokért, úgyhogy elkezdtem férfi izomzatokat rajzolni, miközben a tanárral és a többiekkel érdekes témákat boncolgattunk.
Egyik ilyen a melegekről szólt, amibe most nem is mennék bele. De amíg 2 lánnyal beszélgettem erről, volt egy mondatom, miszerint;
,,Én biztos nem lennék meleg. Nálam jobban senki sem szereti a férfiakat"
Természetesen az emberek többsége pont ekkor hallgatott el és mindenki hallotta ezt a mondatomat, így mondhatni ez egy szállóige lett. (Hozzáteszem, azért elég nagy nevetés tört ki xd)
Lényeg a lényeg... elég sokszor visszaköszönt ez a mondat, akárcsak ma.

Story a következő

Bementem grafikára. Azaz kinyitottam az ajtót. Egyik srác így köszön:
-Szia Bogi, boldog újévet, még mindig annyira szereted a férfiakat?
*kb köpni-nyelni nem tudtam*
-Boldog újévet, igen, miért ne szeretném őket?
*kínos mosoly*
-Hát nem tudom új év új szokások, gondoltam változott
-Nem változott
*nevetés*

Ha ez nem lenne elég, utána a rajztanár is faggatózott még mondogatta, hogy ő teljes mértékben megért engem xD
Aztán telefonált a barátnőjével akinek elmesélte és, ha jól emlékszem, ő is egyetértett velem xd

Szerintem jópár vicces story lesz még ebből

'Aranyköpések' - Avagy vicces pillanatok az életembőlWhere stories live. Discover now