4. fejezet

31 2 0
                                    

-Balin. Szolgálatodra!- hajolt meg a törp a hobbit előtt.

-Jó este- köszöntötte a hobbit.

A tünde elámul attól, hogy a hobbitok mennyire is illedelmes lények. Meg mennyire is vendégszeretők, hisz őt se penderítette ki amint meglátta, hogy egy tünde.

-Nagyon szép tényleg, bár szerintem később még eshet. Elkéstem?- kérdezte izgatottan.

-Ugyan miről?- a tünde már sajnálta szegény hobbitot aki azt se tudta mi folyik körülötte, de ő nem szólhatott neki semmiről. Balin eközben észrevette a másik törpöt aki épp ennivalót keresett mint aki nem most evett, majd köszöntötte.

-Óóó estét öcsém- szólította meg a törpöt aki amint észrevette letette az üveget ami épp a kezébe volt, majd odalépett Balinhoz.

-Szakállamra mondom kisebb de szélesebb vagy mint legutóbb- nevetett fel a fiatalabb törp amin a tünde is elmosolyodott.

-Szélesebb de nem kisebb. Kettőnk helyett is vág az eszem- kacsintott a kopasz törpre azután összeütötték a fejüket. Bilbónak meglepett volt az arca. A tünde viszont hangosan felkacagott a hobbit arcán. Hangja akár a szél csengő.

-Ismerős nevetés- mondta Balin valószínűleg magának majd körbepillantott. A szeme megakadt a keresett személyen majd ugrott egyet.

-Drága Balin, hogy vagy kedves- mosolygott a tünde ragyogó mosolyával. A törpök közül párat ismert hisz járt már vidékükön és élt is ott.

-Dhalia! Hát te, hogy kerülsz ide?- nézett döbbenten a tündére majd a legnagyobb döbbenetére a törp megölelte őt.

-Járom a világot. Tudod csak a szokásos. Meg csak úgy erre tévedtem- mondta viccelve. Balin komolyan nézett rá. Ahogy a tünde rá nézett sóhajtott.

-Jó Gandalf mondta, hogy itt lesztek. Meg, hogy segítség kell. Mindent tudok arról mit terveztek.- nézett mélyen a szemükbe. A törpök tudták nem támogatja őket még is itt van. Ő az egyetlen tünde aki szereti a törpöket nem megtűri.

-Értem nos nem kell, hogy kétségeid legyenek nem lesz semmi baj- mondta  az idős törp a tündérek nyugtatásképp bár nem sokra ment. Majd ahogy befejeztével a beszélgetést a hobbit szólalt meg:

-Elnézést azért amiért közbe szólok de nem vagyok egész biztos benne, hogy a jó házban vagytok. Na nem mintha nem szeretném a vendégeket. Épp annyira szeretem a vendégeket mint bármelyik hobbit, de szeretem ismerni őket mielőtt betoppannak- mondta össze-vissza a hobbit a vendégeknek.

Addig amíg beszélt, a tünde visszahúzodott, a törpök meg el kezdték keresni az ennivalót. A spájzban volt egy csomó étel oda mentek be a törpök és azt keresték egész eddig.

-És a helyzet a..a helyzet a..a helyzet az az hogy egyikőtöket sem ismerem a legkevésbé sem. Nem akarok nyers lenni, de ezt muszáj kimondanom SAJNÁLOM- fakadt ki a hobbit és a tünde igazat is adott neki.

-Meg van bocsátva komám- viszont Balin válaszán felnevetett akár mennyire is akarta visszafogni magát.

-Ó-a hobbit válasza igen csak kevés.

-Töltsd tele öcsém ne sajnáld- mondta Balin testvérének amikor is megint csöngettek.

-Ajjajjajaj csak meg ne ártson- mondta Dwalin.
-Akkor előbb harapok valamit ha nem bánod.

A hobbit megint ajtót nyitott. Szegény már nagyon elege volt a váratlan vendégekből.

Örökélet kárhozataOpowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz