Emberek akiket már nem ismersz (Chishiya ff.)

♠Élet-halál♠

(Runa)

Hazaérve a munkából mint minden nap most is elhatároztam hogy az alváson kívül semmit se fogok csinálni.

Mikor már bedőltem az ágyba el is nyomott az álom elég hamar ahoz képest hogy alváshiánnyal küzdök.

Mikor felkeltem és odanyúltam az éjjeli szekrényhez ahol a telefonom tartózkodott,elvettem onnan hogy megnézzem az időt,viszont a telefonom nem kapcsolt be.Először azt hittem hogy lemerült de miután felraktam töltőre továbbra sem kapcsolt be fél óra várakozás után sem rájöttem hogy még áram sincsen.

Gondoltam hagyom az egészet,meg reggeliztem,összepakoltam,ami kb annyiból állt hogy amit fontosnak találtam azt mind beleöntöttem a táskámba és indultam is.

Viszont mikor kiléptem az ajtón egy árva lelket sem találtam Tokyo utcáin.

Azt gondoltam magamba hogy biztos csak álmodom ám ez nem így volt.Sajnos.

Alaposan körül néztem annak reményébe hogy legalább egy csövessel összefutok de nem így lett.Magamra maradtam,ugyanis legalább kettő órája bolyongok céltalanul de semmi.

Estefelé megláttam egy hatalmas kivetítőt amin a következő állt;*A játék erre*és egy nyíl.Mivel ez volt az egyetlen nyom amin elindulhattam annak reményében hogy találok választ erre az egészre addig még nem is sejtettem hogy az élet lesz a tét.

A helyszínre érve egy hatalmas csarnokkal találtam szembe magam.Belépve a helyszínre találtam magamon kívül legalább tíz embert akik elég megviseltnek tűntek.

-Na de miért?-tettem fel magamnak a kértdést

Mondjuk eddig nem érdekeltek hogy mások mit éreznek,de most,mivel tudnom kell hogy mi történik most az egyszer igenis érdekelt.

Alaposan körül néztem a nagy füves helyen majd megakadt a szemem egy asztalon ahol telefonok és nyakörvre hasonlító dolgok voltak elhelyezve,és egy kis táblát amire az volt írva:fejenként egy

Közelebb mentem majd elvettem egy telefont és felvettem a nyakörv szerűséget majd a telefonomra pillantottam aminek szinte egyből felvillant a kijelzője,majd egy számomra ismeretlen női hang szólalt meg a semmiből.

A regisztráció lezárult,nehézségi szint pikk hatos,játék neve kidobó.

Szabályok:két csapat van a menekülők és az üldözők,az üldözőknek elkell kapniuk a menekülőket tíz percen belül ha sikerült mindenkit elkapni a menekülők csapatából akkor a csapat számára véget ér a játék,viszont ha legalább egy ember is marad a menekülők közül és letelik az idő akkor az üldözők számára tér véget a játék.figyelem a menekülők csapata kék az üldözőké piros.

Majd kettő másodperc múlva újra megszólalt a női hang újra:

A játék elkezdődik-ezután a nyakörv szerűségem elkezd pirosra váltani ami nem mást jelent mint hogy üldöző vagyok.

Szuper-gondoltam magamba,majd elővettem egy sálat,nyakamba raktam ami eltakarta a nyakörvem színét és megindultam "menekülni." ahogy beértem a menekülők közé,egyszerre fogtam meg két embert és ahogy megfogtam abban a másodperbe megrázta őket a nyakörv amitől mozgásképtelenné váltak.

Tíz perc elteltével már minden menekülő a földön feküdt és mikor újra megszólalt a női hang hogy a menekülők csapata vesztett minden földön küszködő embernek egyszerre robbant fel a nyakörve.

Azt sem tudtam hogy fiú vagyok-e vagy lány mikor arra eszmèltem fel hogy csurom vér a ruhám ugyanis előttem robbant fel szó szerint egy ember.

Majd a telefonom püttyögése zökkentett ki a már lenéző tekintetemből.

Ahogy megnéztem azt irta ki hogy a játék teljesítve gratulálok!

Ez csak vicc-gondoltam magamba,ám mikor vissza pillantottam a hullára érzelem mentes arccal jöttem rá hogy: ja,mégsem.

Majd mikor már készültem menni megpillantottam az asztalon egy pikk hatos francia kártyát.Mivel már csak egy volt belőle feltételezve hogy már rajtam kívül senki sem tartózkodik a helyszínen,zsebrevágtam,ès eltüntem az úgynevezett "játék" helyszínről.

Ez történt fél évvel ezelőtt.

Azóta rengeteg játékba vettem részt és azt is megtanultam hogy a pikk az erőléti játék,a treff a csapat játék,a káró a logika gondolkodás a kőr pedig a szív játéka.Ezen kívül a vízumommal is tisztába vagyok. Jópár kőr kártyám megvan csak sajnos abból legalább három az ugyanolyan.De nem bánom ugyanis számomra csak a túlélés és a vízumom a fontos,a többi pedig felejtős,mint pl a többi ember élete vagy a kártyalapok gyűjtése.

Ma jár le a vízumom-gondolkodtam hangosan.

Ezért minél előbb elindultam egy játékot keresni.

Mikor elérkeztem a keresett helyre egy bérház szerüséggel találtam szembe magam.

Mikor beléptem körbenéztem és ahogy láttam olyan húsz ember körül volt a létszám.Ezen kívül szokásosan elvettem egy telefont majd beálltam egy sarokba és vártam a kezdést.

Pár perc múlva mikor még mindig nem kezdődött a játék éreztem valakinek a tekintetét magamon.Odapillantottam és egy nálam másfél fejjel magasabb szőkés-fehér vállig érő hajú sráccal találtam szembe magam aki, amikor én odanéztem rögtön levette rólam a szemét és elkezdte a falat bámulni mint aki még sohasem látott volna fehér falat.

Majd szintén pár perc múlva megérkezett két játékos akik feltehetően ujjak ebben az úgynevezett "országban"mivel félelmet, kényelmetlenséget és megviseltséget sugárzott tekintetük,amit én csak egy felvont szemöldökkel díjjaztam.

(Chishiya)

Mikor rápillantottam a lányra csakis akkor tudtam levenni róla a szemem mikor már ő is rámnézett.

Furcsa érzés fogott el mikor tekintetünk találkozott.Nyugodt volt.Szinte már számomra is ilyesztően...nyugodt.De nem is ez volt a furcsa hanem az amit éreztem,hisz olyan érdekes érzést még senki iránt sem éreztem mint Ő iránt.

Gondolgodásomból az zökkentett ki hogy két fiú jelent meg,vettek el egy-egy telefont majd félreálltak és vártak.Tekintetük ilyedt volt látszott hogy ez maximum a második játék amiben részt fognak venni.

(Runa)

Mikor félreálltak megszólalt a már jól ismert női hang aki tudatta a nehézségi szintet és a szabályokat.

Volt mindenkinek kettő perce elbújni vagy csak valahova odaállni és várni.

Én a legfölső emelet egyik folyosója szélén vártam a kezdésig majd gondolkodási időt tartottam magamba hogy miként találjam meg mihamarabb az ajtót,de egyszercsak arra eszméltem föl hogy valaki mellettem tartózkodik.

Ez lenne az első rész vége ha szeretnél folytatást írj kommentbe de mihamarabb igyekszem hozni a következő részeket!