Damon Salvatore és az Ősi vámpír lány

"On-Off, OFF"

Miután megkinoztam Klaust és fernyálsaltam egy kicsit jobban érzem magam.De nem sokkal,mardos a lelkiismeret furdalás.Haza mentem és leültem egy üveg wiskhy-vel a konyhapulthoz egy wiskhys poháral és jéggel.Damon elment a boltba miután haza értem Klaustól,hogy tudjak valami vacsit csinálni neki.Mire ezt a gondolatot befejeztem arra lettem figyelmes hogy már a 3.pohárral iszok.
Egy fél óra múlva haza ért Damon is,majd látta hogy mit csinálok és leült mellém.Csöndben ültünk,kezünk a pulton egymásra rakva.Már 7.poháral is végeztem és 10 perc után végre megszólalt Damon.

-tudom hogy milyen érzés Elena, hidd el én mindig itt leszek melleted és segitek átvészelni ezt az időszakot! DE megkell igérned hogy nem kapcsolod ki! ÍGÉRD MEG!-mondta nagyon aggodo és szomoru hangal
-Nem igérek semmit,ha ugysem tudom betartani-mondtam sohajtva és megfogtam a wiskhys üveget és felhajtotam-na mit főzzek?-kérdeztem
-te szépen menj el aludni! És én főzök vacsit,aztán ha kijozanodtál megbeszéljük a dolgokat.-mondta majd nyomott egy lágy de szenvedélyes csókot az ajkaimra,és én elmélyitetem a csókunkat.Majd felmentem aludni.

-másnap-

Arra kelek fel hogy az ébresztőm szól de csak a falnak vágom a telefonomat,kinyitom a szemeimet és a fejfájás rögtön benyilal.És fura de nem érzek semmit.Nem az nem lehet!Mérgelödtem magamban és mikor kikeltem az ágyból Damon még édesen aludt de félálomban megszolalt hogy;

-mondtam hogyha halgatsz rám nem kapcsolod ki-mondta majd megpaskolta a párnámat hogy feküdjek vissza
-mi történt még este amire nem emlékszek?-kérdeztem miközben vissza feküdtem és felé fordultam
-feljöttél,én neki áltam vacsit főzni,kész lett lejöttél és megetük majd elkeztél bőgni és lecsuktad a szemedet és mikor kinyitotad már nem csillogot ugy amikor van emberi éned-mondta és megsimitotta a hajamat és pajkos mosoly ült ki az arcára

-mit szeretnél mit csináljak?-kérdeztem palykos mosolyal,és fölé másztam
-hm mondjuk menyünk egyet reggelizni-mondta
-mármint emberből?-kérdeztem
-igen olyan finomat bövülünk magunknak-mondta palykosan
-talán,tudod nekem van egy eszmém ha ki kapcsolom-eszek belőle,mielőt meghalna adok neki a véremből és megbüvölöm-mondtam de most már nem volt palykos mosolya
-akkor eszek egyedül-mondta és átölelt és ugy suttogtam a fülébe
-Szeretlek Damon Salvatore-mondtam és megcsokoltam
-Szeretlek Elena Gilbert -mondtam-na megyünk regelizni?-kérdeztem
-aha de valmi sexy ruhát vegyél fel mert utána haza jövünk és összepakolunk egy kis ruhát majd elmegyünk a Kávézóba-mondta a tervet
- 1.Hova pakolunk ruhát?
2.miért megyünk a kázézoba?-kérdeztem kikelve az ágyból
-megigérted még tegnap mikor még volt emberi éned, hogy elmeséled hogyan lettél ősi vámpir-mondta kicsit félénken
-jaj tényleg,na akkor felhivom őket-mondtam és már hivtam is a csoportot

*hivásban*

-sziasztok,csak szolok előre nincsen emberi énem,bocs ha bunkó és nem együttérző vagyok-mondtam a jelenlegi álláspontomat
-most komoly Elena?-kérdezte egyszere mindenki de a legjobban meglepődött hangsúlyt Ceroline és Stefan rakta rá

Gondolom mivel ugye ők is vámpírok és az nálunk anyit jelent hogy kikapcsoljuk az emberi énünket,az érző felünket.Amugy szeretem ha gondtalan vagyok és nem kell gondolnom senkire csak magamra és a jövönkre Damonnal.

-és ez pontosan mit is takar?-kérdezte Bonnie és Jerremy
-nem érez semmi büntudatot és nincsen lelkiismeretfordulása-kiabálta Damon még az ágyból
-értem-mondta Bonnie de Jerremy meg se szolalt
-Jerremy ugye nincs semmi baj?-kérdeztem átlagosan

*Jerremy kilépet a hivásból*

-Bonnie otthon vagytok még?-kérdeztem
-igen de Jerremy...Úristen......-mondta majd futott le a lépcsőn

Én meg közben kerestem valami fehérnemüt(mivel meztelenül aludtunk),majd gatyát és polot meg felkaptam Damon egyik belebujos bulcsiját.Lementem az emeletről de közben fent Damon is már öltözöt.Felvettem a cipőmet és már futotam is (vámpir gyorsaságal) Bonnie és Jerremy bérelt lakásához, 5 perc mulva már Damon is utol ért nem tudom hogyan mivel elvileg én ősi vámpír vagyok.Közben letetük a telefont és mindenki már készülödött csak én nekem beindult a nővér reflexem.

*mikor oda értünk kopogunk meg csengetünk mint egy örült mikor Jerremy ajtót nyit *

-Jerremy!!-mondtam de rám csapta az ajtót,igy kénytelen voltam berugni
-be engedsz?-kérdeztem ugy mintha az elöbbi ajtós jelenet megsem történt volna
-nem,amig vissza nem kapom az igazi Elenát,aki érez!!-mondta karba tet kézzel
-csak ezzel egy probléma van kis Gilbert ,aki kikapcsolja az emberi énjét az nem kapcsol ugy vissza amikor valaki megkéri,ha neki jó és elmult már az amiért kikapcsolt talán visszakapcsolja-mondja Damon
-akkor látni sem akarlak,amig ez a ''visszakapcsolás'' nem történt meg-mondta kiabálva
-hh,komolyan beszélsz?-kérdeztem meglepődve