K-pop in my life

🎂 Szülinapi rész 🎂

*a te szemszöged*

Hát hol is kezdjem?
Talán ott, hogy hogyan is jutottam el odáig, hogy a kedvenc K-pop bandám eljöjjön hozzám 5 napra.
Minden egy fan meeting-en kezdődött, ahol is Jooheon megadta nekem a telefonszámát. (Hogy miért azt ne kérdezd.)
Miután visszajöttem Magyarországra sokáig kétkedtem abba, hogy egy valós számot (ráadásul a sajátját) adott meg nekem, ezért nem is próbáltam meg hívni azt.
Néhány hónappal a fan meeting után végül megcsörgettem a számot és legnagyobb meglepetésemre Jooheon vette fel.
De ami még ennél is jobban meglepett, az az volt, hogy emlékezett rám.
Eleinte a bandából csak vele tartottam a kapcsolatot, és mivel nem akartam visszaélni a bizalmával nem mondtam el senkinek, hogy megvan a telefonszáma.
A legelején még angolul társalogtunk egymással (már amennyire tudtunk), aztán egy hirtelen jött elhatározás után elkezdtem koreait tanulni.
Ebben nem csak a nyelvtanárom, de még Jooheon is segített nekem.
Aztán egy hónappal azután, hogy először kerestem Jooheon-t telefonon a barátom bemutatott engem (videó hívások keresztül) a banda többi tagjának is, akik ugyan olyan szívesen szerettek telefonon beszélni velem mint előtte Jooheon.
Ez volt 3 éve. (Bár a debütálásuk óta hallgatom őket.)
1 héttel ezelőtt pedig Jooheon-nal az az őrült ötletünk támadt, hogy eljönnek hozzám Magyarországra és nálam töltenek 5 teljes napot.

***

Minden 5 nappal ezelőtt kezdődött.
Egy átlagos vasárnapi nap.
A hétvége miatt nem mozdul ki senki az otthonából. Mindenki pihen, rákészül a holnapi munkanapjára, vagy akár csak élvezi az életet. De egy értelmes ember ilyenkor általában pihen.
Én viszont egy őrült módjára rohangálok a lakásomban. Mindennel el kell készülnöm mire jönnek Jooheon-ék. A telefonom minden értesítésére felkapom a fejem, és gyorsan rohanok, hogy megnézzem vajon Jooheon írt-e nekem.
De nem. Az üzenetekben leginkább csak felköszöntöttek. Igen ma van a szülinapom, de most számomra nem ez volt a legfontosabb.
Elő kellett készítenem a szobákat, meg kellett reggeliznem.
Amikor a tükör előtt haladtam el észrevettem, hogy még mindig pizsamában vagyok.
,,Hogy az a-" gondoltam magamban, majd gyorsan felsiettem a szobámba, hogy átöltöztek.
,,Álljon meg a harci menet!" parancsoltam magamra. ,,Mikor is jönnek a többiek?" Nem jöttem rá magamtól, így hát gyorsan lefutottam a telefonomért és megnéztem Jooheon mit is írt nekem.
A chat-ben a következő volt olvasható:

Jooheon: Szia! A srácokkal megnéztük és a repülő 9-kor le is száll Budapesten. Legkésőbb 12 órakor ott leszünk nálad.

Rendben. :)

És egyet tippelj mennyi volt az idő.
Hát persze, hogy még csak reggel 8!
A hajam még sehogy sem állt a pólómat pedig kifordítva vettem fel a nagy kapkodásban.
Tehát nyomós okom volt a lelassításra.
Akármennyire sietni akartam a dolgokkal visszább vetem a lendületből. Nyugodtabban fogtam össze a hajamat mind eddig bármikor. Próbáltam nem ránézni az órára, mert akkor megint kapkodni kezdek. Előhalásztam a porszívó és elkezdtem kiporszívózni a lakást.
Közben észre sem vettem, hogy eltelt egy teljes óra.

***

*Jooheon szemszöge*

Arra ébredtem, hogy valaki a vállamat bökdösi. Kinyitottam a szemeimet és megpillantottam Minhyuk-ot.
-M-mi van?-ásítottam egy nagyot.
-HÁT AZ VAN HOGY MEGJÖTTÜNK!-örvendezett barátom.
-Minhyuk halkabban, tőled zeng az egész repülő!!!-rivallt rá a két üléssel előrébb ülő I.M.
-De én totál be vagyok zsongva nem érted?!-kezdett el maga körül forogni Minhyuk.
-Én is már alig várom, hogy találkoztak T/N-nel.-csatlakozott Minhyuk-hoz már Kihyun is.
-Akárhogy is annyi biztos, hogy hamarosan leszáll a gépünk a budapesti reptéren.-közölte tárgyilagos hangnemben Hyungwon.
-Mond csak...-állt le a körökkel Minhyuk.- T/N-nek nem ma van a szülinapja?-nézett rám kérdőn, majd neki támaszkodott az egyik szék támlájának, nehogy elessen a sok forgás miatt.
-De. Így van.-mondtam egy hatalmas mosollyal az arcomon.
-Akkor vegyünk neki valamit.-mondta Kihyun.
-De mit?-kérdezte Hyungwon.
-Egyáltalán mi az amit szeret?-szállt be a kérdezősködésbe I.M is.
-Minket szeret.-jelentette ki Minhyuk lelkesen.
-Jó, de most valamin olyan ajándékot kell adnunk, ami örökké nála maradhat. Mert mi sajnos nem lehetünk örökké nála.-jelentettem ki.
Szerencsére Minhyuk örök jókedve most sem hagyott cserben.
-Budapesten nincsen valamilyen K-pop bolt?-kérdezte.
-Biztos van.-mondta Kihyun.
-Minhyuk te egy zseni vagy.-pattantam fel, majd odamentem és megöleltem.
-Hé! Meg ne fojts! Jooheon! Hallod?!-mondta barátom nevetve.
-Oké, oké. Bocsi.-engedtem ki barátomat ölelésemből.
Ekkor megszólalt egy hang:
-Repülőgépünk hamarosan földet ér. Kérjük foglaljanak helyet és kapcsolják be biztonságiöveikket!
Mi pedig így is tettünk.