Egy gyors bevezető szerű dolog rólam:
Az én nevem Takács Adél és én egy 14 éves vagyok. Nincs sok barátom csak ketten vannak Mészáros Enikő és Faragó Nikolett. És a Kecskeméti Katona József Gimnáziumba járunk. Mind a hárman év vesztesek vagyunk. Tehát 8.-osok vagyunk. A hobbim az olvasás. Van egy húgom nem vagyunk öribarik,de azért jó testvérek vagyunk. Anyukámék elváltak ezért apukám elköltözött és elvett feleségül egy másik nőt és hozzá költözött Szegedre. Ennyi elég is rólam kezdjük a történetet a legelején.Szeptember 1.
Mikor beléptem az ajtón körül néztem és mentem a helyemre ahol már Niki várt, mert padtársak vagyunk amit nem élvezek, mert folyton ropogtatja az ujjait és én már az erektől készen vagyok szóval gondolhatjátok. Na mindegy is. Leültem mellé vagyis csak akartam.
-Szia! -köszöntem rá.
-Szia! Bocsi, de ülj valahova máshova- mondta gúnyolódós hangon.
-Miért? -kérdeztem, mert nem értettem, de a későbbiekben rájöttem, hogy ez változtatta meg változtatott minden köztünk.
-Mert! -válaszolt és elkezdett integetni Enikőnek aki leült mellé.Kerestem egy üres padot és leültem majd elővettem a telefonomat és elkezdtem zenét hallgatni. 8:00 volt bejött az osztályfőnökünk Anita néni és volt mellette egy ismeretlen fiú is aki nem volt rossz pali.
-Sziasztok gyerekek!
-Jó reggelt! -köszöntünk illedelmesen.
-Nos, mint látjátok ő az új osztálytársatok Szabó Bence. Bence mondj egy pár szót magadról- utasította a tanárnő.
-Szabó Bencének hívnak és Győrből költöztünk ide. Szeretek gördeszkázni és úszni.
-Köszönjük! Menj és ülj le valahova- kettő szabad hely volt mellettem és az osztály idiótája mellett Kerekes Csaba mellett, de elég volt rá nézni és látszott rajta, hogy nem százas.
-Szia! -köszönt halkan Bence.
-Szia! -köszöntem vissza.Órák után
Össze pakoltam és elindultam kifelé majd Bence meg szólított.
-Meg vársz? -kérdezte.
-Persze. Ha akarod körbe vezetlek. Bár mondjuk már gondolom így nagyjából tudod, hogy mi merre van meg amúgy is velünk jössz minden hova tehát valakit követsz az osztályból.
-Körbe vezethetsz-elindultunk és a bejárati ajtónál meg álltunk.
-Nos itt a bejárat, de szerintem már rá jöttél.
-Hát ja, de azért köszi, hogy elmondtad, mert fontos lehet még valamikor-felnevettünk majd folytattuk a sétát-Amúgy te merre laksz? -kérdezte.
-A Petőfi várossal szemben van egy út és ott arra.
-Én meg akkor veled szemben.
-Akkor a Petőfi városban laksz.
-Honnan tudtad?
-Hát használtam azt a borsó szemnyi agyam.
-Szerintem nem annyira kicsi.
-Honnan tudod? -kérdeztem mire csak meg rázta a vállát majd körbe vezettem és fel száltunk a leghamarabbi buszra. Majd az haza vitt minket és leszálltunk.-Meg adod a számod? -kérdezte.
-Minek kell az neked?
-Hát tudod ha nem tudnám melyik a bejárati ajtó.
-Ja jólvan. -meg mondtam neki és el köszöntünk és mind a ketten el indultunk egy-egy irányba.448 words
YOU ARE READING
Az új fiú
Teen FictionEz a story egy lányról szól akinek nem volt sok barátja és soha nem volt pasija. De egy szép nap jött egy új fiú az osztályba és minden megváltozott.