Különös szerelem

2.Fejezet

A folyosóra lépve rengeteg szem szegezte a figyelmét felém. A cipőm hangosan kopogott ahogy elsétáltam az állítólagos új barátaim mellet. A sétálás közben rá jöttem azt se tudom melyik az én osztályom ezért gyorsan megfordultam és a másik irányba kezdtem el sétálni, fogalmam sincs miért de valószínűleg azért mert arra nem voltak annyian. A folyosó végén megpillantottam három ajtót azonnal megszaporáztam a lábam, hogy minél gyorsabban túl legyek rajta. A szinte már szaladásomba valami bezavart vagyis egy srác jött nekem és egyből a föld felé kezdtem zuhanni amikor leértem észrevettem mellettem fekszik egy srác. Rá pillantottam és a szemem egyből a gyönyörű barna szemébe akadt meg és ahogy látom az ő szeme meg az én kék szemembe. El időztem volna bármeddig is de a lábam ezt látszólag nem nagyon szerette volna mert hirtelen sajgó fájdalmat éreztem a lábamba és a kezem egyből oda kaptam. A srác látszólag megijedt de nem tudom azért e mert ebből baja lehet vagy azért mert aggódik értem. De ezt a legmerészebb álmomba se hittem, hogy az új sulim folyó sólyának a közepébe fogok ülne egy helyes göndör hajú és barna szemű sráccal.

-Nagyon sajnálom gyere a mosdóba és bekössük valamivel.- ahogy mondta egész végig az arcát vizsgáltam és ahogy simogattam az újonnan szerzet sebem akkor vettem észre, hogy vér maradt a kezem és egy hatalmas lyuk éktelenkedik a nemrég vásárolt nadrágomon.

-Semmiség, nem a te hibád- felpróbáltam állni de a lábam megbicsaklott és éreztem megint a földre kerülök de nem történt igy. A derekamnál két erős kart pillantottam meg amik éppen azt segítik, hogy ne szántsam fel ismét a földet.

-Nagyon is az én hibám és jöttem neked úgy hogy mind ketten lesünk.- Elkezdet lassan vezetni és én nem ellenkeztem valamiért bíztam ebbe a fiúba.

-Most hova megyünk- Támaszkodtam még jobban az idegen srácra.

-A mosdóba ellátni a sebed- Mosolygot rám a legcukiban ahogy csak tudott volna egy srác.

         Ezt se hittem volna egyik vagány álmomba se, hogy már az elő napon a fiú mosdóba fogok ülni a kagylón és azt figyelem hogy kötik be a sérült lábam. Ahogy kötötte alig tudtam uralkodni magamon bele akartam túrni göndör barna hajába.

-Ha megszabad kérdezem mi a kisasszonynak a neve- kisasszony, mitől lennék kisasszony nem járok olyan márkás cuccokba, hogy az legyek.

-Lakatos Zsófia, és te ferceg-Mind ketten felnevetünk ezen

-Dominik-nyújtotta a kezét amire én megfogtam a keze puha és selymes volt.

-Milyen Dominik?-Kérdeztem egy kicsit kérdően de mégis nevetve.

-Az még titok- emelte az úját a szájam elé és egyre közelebb hajolt.