Hogyan lett a kolégámmal egyéjszakás kapcsolatunk

7 0 0
                                    

    Péntek reggel volt. Ez a reggel is ugyanúgy indult mint a többi. Vártuk a sofőrt, hogy hozza meg az árut. Nyilván késett ami az üzletvezetőnek nem tetszett, mert hát ez az a nap amikor sok áru van. Mikor végre fél 7-kor megérkezett a 6 helyett szokásosan kezdte a hülyeségeit.
    Tamással aki a sofőr volt már régóta haverok vagyunk. Míg a másik váltásban dolgoztam rengeteget viccelődtünk, és ő is hozzá járult az önbizalmam növekedéséhez. Mindig jó kedvű, vicces volt és megkell jegyeznem nagyon perverz. Természetesen neki felesége, meg két nagyon édes kislánya van. Az elején nem értettem a viselkedését, zavarba hoztak a bókjai, mert szerény, visszahúzódó lány voltam mindig, és a páromon kívül minden fiú nagy ívben kikerül, és kikerült.  Aztán egy idő után megszoktam és engem sem kell félteni ha megtudom mutatni a valódi énem, értettem a kétértelmű mondatait, egyre jobban bókoltam én is, és simán mondtam neki perverz dolgokat. Persze mára, másfél év elteltével ő is ismer és tudja, hogy minden hülyeségbe benne vagyok.
    Az üzletvezető rám szólt, hogy dolgozni is kellene és menjek segítsek kihordani a ládákat. Tamás kapva az alkalmon, egyből ment, tudva, hogy így legalább nem az üzletvezetővel kell lennie. Hátra érve a raktárba ide adta a felsőjét, mondván ne fázzak meg. Nagy örömmel vettem el, mert jó hűvös volt kint és egy leggingsbe, meg pólóban éreztem, hogy fázik a derekam. Meglepő volt ilyen közelről érezni az illatát. Máskor is volt, hogy éreztem, de nem ilyen közelről. Fura érzés tört rám, amint néztem az izmos hátát, ami sokkal jobban látszott így egy pólóban. Merengésemből a hangja zökkentett ki:
-Rajtad sokkal jobban áll!-dícsért meg amitől szokás szerint zavarba jöttem, és csak annyit tudtam kibökni, hogy:
-Azt mondod?- Felhúzta a szemöldökét és kaján mosollyal válaszolt:
-Bár jobban szeretem mikor látom a formás alakod, ez eltakar.
-Na akkor pont jó, nem érünk rá itt nézni egymás idomait.
-Hogy érted hogy egymás idomait? Tán stírőltél miközben dolgoztam?
-Mégis mit kellett volna tennem-válaszoltam hitetlenkedve.-
-Segíteni nekem, szóval légyszíves hozz ki te is egy adag ládát, lehet lekell hajolj értük!
-Hát hogyne én hajolgassak előtted. S aztán essen a fejembe valami!
-Ha látom hogy esik a másik sorból a láda itt vagyok és elkapom.
-Még szép, hanem vihetnél a sürgősségire áru hordás helyett!- feleltem kacagva.
Előjött a perverz énem és szép lassan hajoltam le, púcsítva felé, hogy bosszantsam. Annyira koncentráltam arra, hogy szexi legyek, hogy nem vettem észre amint a másik sor láda inogni kezd, és csak azt éreztem, hogy Tamás a hátam mögött van, és gondoltam végre egy pont nekem amiért én hozom őt zavarba.
-Vigyázz, hogy mit csinálsz!-súgta a fülembe- tényleg semmi kedvem a sürgősségire futni, pláne hogy a kedves üzletvezetőd pipa rám!- Azzal könnyedén leemelte a veszélyes ládákat és indult az autó fele. Elszégyelltem magam, mert azt hittem kölcsönös a vonzalom mindkettőnk részéről jelen pillanatban, és venni fogja a lapot. Gyorsan leszedtem a szekérről a ládákat és szégyenembe elpirulva mentem vissza az üzletbe.
Amikor sikeresen behordta az árut, egy pillanatra elkapta a tekintetem és láttam rajta, élvezi az én helyzetemet. Kaján mosollyal fogta meg a kezem és mikor elment mellettem a fülembe súgta:
-Szeretem ha megbújnak nekem. Máskor is segíthetnél!
-Máskor is később jössz?-kérdeztem kíváncsian, tudva hogy más alkalom nincs arra hogy segítsek neki.
-Máskor hamarabb jövök,-kacsintott rám-ha érted mire gondolok.
A szavain gondolkodtam miközben raktam be az árut a pultba. Bele merülve a munkámba, az üzletvezető éles hangja zökkentett ki gondolataimból, hogy menjek és hozzam be Tamástól a plakátokat amit az autóban felejetett.
Felcsillant a szemem, hogy végre mondhatok neki valami frappánsat. Hallottam amint távolról jön és kérdi:
-Direkt raktad így a ládákat? Így nem férek el.
-Hogy nem férsz el mellettem? Talán félsz tőlem?
-Én nem, de így hozzád érek és nem tudom milyen reakciót váltok ki belőled.
-Gyere gyere, sokat ne mondj-mondtam, és már vártam mikor jön.
Háttal jött, így a fenekeink értek össze. Kacéran mosolyogtam és indultam utána, hogy ide adja a plakátokat. Mikor kiérkeztünk az autóhoz még mindig nem tudtam mivel tudjam megbosszantani, pedig annyira elakartam sütni egy viccet.
-Holnapután jövök korábban és beülhetsz az autóba, hogy meg ne fázz!
-Nem ülök be melléd, aztán kitudja milyen hírek fognak járni a cégnél. De azért köszi.
-Inkább megfázol?
-Inkább jobban felöltözöm, mint sem melléd üljek.
-Bele ülnél inkább, ugye?
-Ajj, hagyj a hülyeségeiddel!
-Láttam én azt a lassú hajolást, nekem nem kell tagadd. Tudom, hogy te is érzed köztünk a szikrát.
-Milyen szikrát? Te nem vagy normális, nekem barátom van.
-Aha, és nekem is feleségem, de tudod mindig jól esik a másé és amit nem tudnak az nem fáj.
-Én csak viccelni szoktam mikor olyasmit mondok, vagy teszek, szeretek veled viccelődni.
-Tudom, én is szeretlek téged bosszantani, de azért kipróbálnám veled is.
-Szerintem most  jobb ha mész, majd találkozunk. - Azzal indultam volna vissza de eszembe jutott a felsője.
-Ezt vissza adom, hogy máskor is tudd ide adni.
-Hagyd csak, majd megkapom.
-Biztos?-kérdeztem bizonytalanul de lassan már indultam vissza.
-Persze, használd nyugodtan, én akarom majd levenni rólad.
-Hülye vagy Tamás, jobb ha viselkedsz. -mondtam és hátat fordítottam neki jelezve, hogy mennem kell. Még hallottam amint utánam kiálltja:
-Korábban jövök, itt várj!
Egész nap újra meg újra lejátszottam magamban a reggeli jeleneteket így nem tudtam annyira a munkára figyelni. Alig vártam már, hogy újra lássam. De mi van velem? Hiszen én Ákost szeretem, ő életem szerelme, miért várom hogy lássam Tamást?
  Egy nap múlva, izgatottan ébredtem, mert tudtam hogy Tamással indul a nap. Folyton viccelődtünk így jobban telt el a munka. Mikor megérkeztem valóban ott volt korábban és vidám mosollyal integetett. Lehúzta az ablakot és kaján mosollyal kérdezte:
-Biztos nem ülsz be? Jó meleget csináltam.
-Felvettem a felsőd ami melegen tart, és így nem fázom.
-Én levenném rólad szívesen.
-Ne kezdd megint!
-Jaj ne már Helga, tudom hogy te is élveznéd. Van még 15 perc míg jön az üzletvezető, nem akarom hogy megfázz!
-Egy ujjal se nyúlhatsz hozzám, megértetted?-adtam be a derekam. Nem csalhatom meg Ákost. Nem ér annyit. Azzal beültem mellé és jólesően futott végig a hátamon a meleg.
-Nem nyúlok hozzád, ígérem, bár elég nagy a kísértés.
Ígéretét betartva nem csinált semmit és én büszke voltam magamra, hogy tiszta fejjel tudtam gondolkodni. Habár én is elgondolkodtam párszor vajon vele milyen lehet, és hazudnék ha azt mondanám hogy nem vágytam rá. Lüktetett a vágy, hogy mással is eltudnék jutni a csúcsra, de tudtam szabad, hiszen családja van. Gyorsan el is hesseggettem a rossz gondolatokat. Azt akartam, hogy tudja nem kaphat meg könnyen, hiszen én nem vagyok egy ribanc akit, mikor kedve tartja megdughat, így erősen koncentrálva a gondolataimra nem is figyeltem rá. Bele merülve a csendbe ami ránk telepedett hirtelen megszólaltam:
-Igenis meleg van itt. Nem gondolod?-és levetettem a felsőjét, amikor is felcsúszott a pólóm és kilátszott a derekam.
-Kezdem én is érezni, és garantálom, hogy lobogni fogsz ha így folytatod.-mondta figyelmeztetően. De én nem vettem a lapot.  Egyszer csak kopogtatást hallottam az ablakon. Odapillantva az üzletvezető arcát láttam amint kiabál befele:
-Ha befejeztétek a romantikát akkor jöhettek dolgozni is!- mondta idegesen.
Gyorsan kiszálltunk és aznapra mint ha elszégyellte volna magát csendben maradt. Mikor ment el megfogta a kezem, és gyorsan annyit mondott, legközelebb újra várlak és kacsintott egyet.
A következő héten többet voltam délelőttös és nagyon zavarban voltam, mert tudtam hogy ismét láthatom. De nem értettem az érzéseimet így próbáltam nem is figyelni rájuk. Szerencsére nem az idegesítő üzletvezető mellett dolgoztam, így tudtam lazább lesz a munka és tudunk viccelődni. Hétfőn korábban érkeztem és ő is ott volt. Ismét mondta, hogy üljek be a kocsiba de nem tettem. Gondoltam minden nap nem lehet karácsony és nem volt hideg annyira. Egyszer csak kiszállt a kocsiból és beszélgetni kezdtünk mindenféléről. Hogy ne a járdán álldogáljunk bementünk a kapu alá ahol nem éreztük a hideg szél fújását sem.  Mivel sötét volt és nem láttam sokat befele menet megbotlottam valamiben és tudtam elfogok esni de csak azt éreztem hogy utánam kap és megtart, hogy el ne essek.
-Jól vagy?-kérdezte aggódva.
-Igen, persze. Köszönöm, hogy megtartottál.
-Bármikor. De inkább eshettél volna belém mint sem ide az udvarra.- jegyezte meg frappánsan.
-Megint kezded?-kérdeztem hitetlenkedve.
-Nem, én csak folytatom.
-Most adnék egy pofot csak túl sötét van és nem látlak. 
-Én sötétben is megkapom a lyukat-felelte, mire egyszerűen kitört belőlem a nevetés.
-Gondoltam, de egyből nem mehetsz a lyukra- forgattam a szemem hitetlenkedve. 
Éreztem a sötétben amint mögém lép. Túl közel hozzám és levegőt is alig mertem venni. Előre léptem, de éreztem amint kezével magához húz, és meleg levegőt fúj a nyakamra. A lábaim nem moccantak többet. Mint ha földbe gyökereztek volna és nem akartak volna engedelmeskedni. Libabőrös lettem és hirtelen forró ajkait éreztem a nyakamon. A francba! Ez a gyengepontom! Gondoltam ijedten, de próbáltam őrizni a hideg vérem ami egyre nehezebben ment. Kezével szorosan tartott maga előtt és bármennyire is akartam nem tudtam levenni a derekamról a kezét. Egyre lennebb haladt a csípőmön mígnem elért a nadrágomhoz. A fülemhez közel csókolgatta a nyakam és hirtelen megkérdezte: -Szabad?
A vér úgy lüktetett bennem, hogy meg se gondolva, egyből azt lihegtem: Igen, de én se tudtam mire mondom ezt azt igent.
Mintha csak parancsot adtam volna ki és katonák hada indult volna el. Mintha csak erre várt volna. A kezét rögtön a nadrágomban éreztem és halkan nyögtünk fel. Másik kezével lassan nyúlt a blúzom alá és a melltartóm helyét vette át, ráfogott a mellemre és a bimbót kezdte cirógatni.
Jólesően nyögtem újra fel, mire megkérdezte:
-Miért várattad magad ennyit ha te is kívántad?
-Kíváncsi voltam meddig bírod- jött az őszinte válasz.
-Mit szeretnél mit csináljak?
-Lepj meg valamivel- és válaszul a csípőmet hozzá nyomtam.
Vette a célzást és bátran nyúlt a tangámba. Közben újra cirógatni kezdte a mellem és csókolta a nyakam. Egyszer csak szembe fordított magával és az épület falának nyomott. Megfogta a lábam és én a nyakát megölelve egyből rugaszkodtam, hogy felkapjon. Megcsókóltam, mire ő bebocsátást kért az ajkaimtól és nyelveink őrűlt táncba kezdtek, csípőjével diktálta a tempót és egymásba merülve azon vettük észre magunkat, hogy egyre többet akarunk.
-Tamás ne!-állítottam le két csók között nagy nehezen.- Nem szabad ezt csinálnunk.
-Túl sok a ruha- felelte mit se érdekelve a tíltásom és ismét a nyakamnak esett.
-Tegyél le kérlek. Nem szabad ezt tennünk.-suttogtam a fülébe.
-Mégsem kívánsz engem igaz?- Éreztem a csalódottságát a szavaiban.
-Tisztán kell gondolkodnunk, nem vagyunk állatok hogy az ösztöneink után menjünk. És csakis a vágyainknak éljünk. Nem lehet köztünk semmi, te is tudod.
-Megértelek Helga, és igazad van, sajnálom hogy így rád támadtam csak olyan régóta kívánlak és minden egyes reggel azzal kell szembesülnöm hogy nem kaphatlak meg és ez annyira feldühít. Most hogy engedtél kicsit, gondoltam te is ugyanígy érzel. -
Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem sajnáltam meg, mert jól esett hogy valaki így gondol rám hogy megszeretne kapni. Minden nőnek nagyot dob az önértékelésén egy két ilyen szó. A szavak csak úgy buktak ki belőlem, hogy azt se tudtam mit mondok.
-Legközelebb talán.- és ahogy kimondtam meg is bántam.
-Legközelebb? Szeretnéd ha lenne legközelebb?
-Te szeretnéd?
-Én akarom. - A sajnálat szólalt meg belőlem:
- De erről soha senkinek nem beszélhetünk, és csakis egyszeri alkalom lesz.
-Már alig várom-felelte izgatottan. És közben hallottuk amint kattan a zár az udvar felőli ajtón. Gyorsan távolabb álltunk egymástól és úgy tettünk mint ha misem történt volna.
-Ti meg mit csináltok itt a sötétben?-kérdezte a helyettes.
-Beszélgettünk-válaszoltam természetesen.
-Aha-mondta vigyorogva és indultunk befele. Miután átöltöztünk és átvettük az árut, Tamás menni készült, amikor is mindegyik kolléganőm előtt hangosan megkérdezte:
-Helga jössz segíteni egy kicsit?
-Mit kell segítsen?-kérdezte egyből a helyettesítő.
-Nem megyek sehova Tamás, majd beszélünk máskor-vágtam közbe.
-Biztos?-kérdezte kíváncsian
-Menjél Tamás.- Persze azzal egyikünk se számolt hogy egyből arról érdeklődtek a többiek, hogy mit csináltunk a sötétben, és hogy mit kell megbeszélni.
   Egy nap múlva gombóccal a torkomban ébredtem és, azt se tudtam mi fog ma történni. Elveszítettem az időérzékem és  sokkal hamarabb érkeztem mint kellett volna. Már ő is ott volt és a kocsiban ült. Az órára pillantva lepődtem meg hogy majdnem háromnegyed órával hamarabb érkeztünk. Mivel hideg volt ismét beültem a kocsiba, gondoltam ebből nem lehet baj.  Megvárta míg beszállok a kocsiba és elindította a kocsit mondván,  majd vissza jövünk időben. Csendben utaztunk. Vágyakozó szemmel nézett rám és láttam hogy szemeivel majd felfal. Mivel meleg volt a felsőt levetettem és érdeklődő arccal néztem rá:
-Meddig megyünk még?
-Mindjárt ott leszünk, ne idegeskedj- és befordult egy utcába melyben alig volt világítás. Megállította a motrot és rám nézett.
-Alig vártam már hogy lássalak-mondta és hirtelen megcsókolt. Ijedtemben viszonoztam a csókját de fel se fogtam mi történik annyira gyors volt minden. Átülök melléd, hogy közelebb legyek hozzád-mondta a fülembe.
Miután átült egyből a lábam közé nyúlt és én jólesőem nyögtem fel. Meglepődtem magamon de nem állítottam le hiszen kivántam. Ákossal már két hete nem találkoztam így enyhén szólva kivoltam éhezve egy jó szexre. És mivel kocsiban még úgy se csináltam így hagytam magam hogy magával ragadjanak a történések. És ha már megígértem Tamásnak gondoltam legalább túl leszek rajta.
Lehúztam a nadrágomon a cipzárt és kérdőn nézett rám:
-Mit szeretnél csinálni?
-Ami belefér az időbe.- válaszolta a vágy belőlem
-Minden bele fér-azzal letolta a nadrágját és a sötétben is láttam meredező férfiasságát. Levetette a pólómat és a nadrágomhoz nyúlt.
-Mennyire kívánod?
-Egyre jobban ha őszinte akarok lenni. -
Ujjaival végig simított a melleimen és másik kezével a tangámba nyúlt.
-Nem is csináltam nagyon semmit de te már locsogsz, mikor kaptál utoljára faszt?- kérdezte és a szavaitól mégjobban begerjedtem, de nem akartamhogy tudja elég ritkán így csak ennyit válaszoltam:
-Én mindegy mikor kapok, minden nap benne vagyok egy körbe.
-Tényleg? Ezt nem gondoltam volna.
-Nem ismersz Tamás.
-Egyre jobban kezdelek megkedvelni, hogy tudom mindig jöhet neked a fasz. Nem hiába na, fiatal vagy. -
Éreztem ujjait a hátamon és simogatni kezdett. Feltérdeltem az ülésre,(egy nagyobbacska kocsiról van szó, három ülés van elől) és hátat fordítottam neki jelezve hogy kutyapózban szeretem. Óvatosan érintette magát hozzám és lassan tette belém férfiasságát. Hangosan nyögtem fel, és biztatásnak véve  lassan kezdte dugni a pinám.  Fokozatosan gyorsítani kezdett, aztán megint lassan csinálta. Elvesztettem az eszem, es bepucsítottam, hogy jobban tudja diktálni a tempót. Hangosan nyögtünk mindketten és egyre jobban párásodott be az ablak. Csak úgy szikrázott a levegő köztünk és azt akartam minél később keljen fel a nap. Mikor már kissé elfáradt akkor hátra dőlt az ülésen és én ültem bele, de csak lassan. Mikor tövig bent volt jólesően felnyögtem és nyaka köré fontam a karom.  Lassan kezdtem lovagolni rajta majd gyorsítottam, amint ő is csinálta. Szavak nélkül is megértettük egymást. Izgatta a mellemet és élveztük mindketten ezt a  titkos együttlétet. Annyira más volt vele mint Ákossal. Csak az járt az eszembe hogy akarom ezt. Jólesően nyögtem és éreztem hogy nem kell sok amikor egyszer csak kicsússzant és kihasználva a helyzetet ő tette be de nem olyan gyengéden mint az elején hanem kicsit durvábban és hangosan felnyögött.  Megemelkedtem és a fenekemre markolva, rá tempózott. Ez volt a kedvencem. A füléhez hajoltam és ott kapkodtam levegő után.
-Nagyon szeretem a gyors és vad szexet.- Amint hallotta a jóleső nyögéseim között ezt a mondatot vette  a lapot és mégegyszer tempózni kezdett és éreztem hogy nem kell sok hogy eljussak a csúcsra.
-Elfogok menni-mondtam két levegő közt.
-Még ne-állt meg hirtelen-kiakarok próbálni előtte valamit. Azzal kiszálltam és kíváncsian vártam mit csinál. A kesztyűtartóból durexet vett elő és kacsintott. Gyorsan  feltette és kaján mosollyal az arcán válaszolta:
-Na most már addig lovagolhatsz ameddig bírod.-
Nem kellett kétszer mondani, háttal neki, ültem bele és kezdtem lovagolni a farkát. Kezével előre nyúlt megmarkolta a melleim és a másikkal csapkodta a fenekem. Egy idő után fáradni kezdtem amit észre vett. Rányomott a másik ülésre és kutyába kezdte döngetni a puncimat. Azt akartam hogy sose hagyja abba amikor éreztem hogy végem van és akkorát élveztem hogy remegtem bele.  Sosem sikerült kutya pózban elmennem de ez valami eszméletlen volt. Elégedetten vette ki és mosolygott:
-Mi a helyzet? Ennyire jó volt?
-Nagyon, de szeretném ha egálban lennénk ezért most te jössz.- Azzal nemes egyszerűséggel bele ültem mert nem akartam abba hagyni és hagytam hogy diktálva a tempót ő is elérje a csúcsot.
Eszméletlen jót dugtunk akkor reggel. Így kielégülten mentünk  dolgozni. Egy nap múlva újra délelőtt dolgoztam és ismételten korábban érkeztem hogy hátha megint történik valami. Bele feletkeztem hogy egy alkalomról volt szó. De nem is kellett sokat várnom rá. Amint megérkezett kérés nélkül ültem be a kocsiba és a jól ismert kihalt utca felé vettük az irányt. Amint megállította a motrot máris a  kezét éreztem a combomon és fülembe súgta hogy ma nagyon kanos amitől máris nedvesedni kezdtem. Óvatosan bugyimba csúsztatta a kezét és izgatta éhes puncimat. Közben a másik kezével a nadrágját gombolta ki és láttam amint ismét áll a farka.
-Máris készen áll hogy újra akcióba lendüljön- és bátrabban mint legutóbb kezembe vettem a szerszámát. Majd előre dőltem és számba vettem. Először ízlelgettem és lassan játszottam vele majd kezét a fejemre tette és irányította a tempót. Közben a puncimat izgatta. Jólesően nyögtünk fel és intette hogy forduljak meg. Aztán feltérdepelve az ülésre felé pucsítottam és őrűlten kezdte nyalni a puncimat. Minden pillanatát élveztem majd az ujját bedugva a puncimba kényeztetett.
-Akarom a farkad-mondtam neki és jólesően nyögtem fel mikor tövig belém tolta. Olyan tempót diktált hogy nem bírtam magammal és mikor éreztem volna hogy elmegyek nemes egyszerűséggel kivette mire mérges lettem
-Nehogy már a legjobbnál hagyd abba. Gyerünk dugd meg a puncim-szóltam rá.
Elővett egy óvszert és rám nézett:
-Rakd fel te. Szeretem a puha kezeid a farkamon.
Gyorsan feltettem és készültem hogy bele ülök de leállított.
-Kutyába szeretem megrakni a puncid készülj életed legjobb orgazmusára.
-De én durván szeretem, mikor bele ülök és gyorsítasz.
-Úgy is megkapod ne aggódj.
Megfordultam és kínzó lassúsággal kezdte belém rakni de én nem tudtam várni tovább és szépen rányomtam a farkára a puncim.
- Ennyire szeretnéd? Sose néztem ki belőled.
-Ne mondj sokat csak dugj meg jól- parancsoltam rá mire őrűlten kezdte csattogtatni locsos puncimat.
-Nem bírom már sokáig gyere csüccsenj bele -mondta egy kis idő után. Megemelkedtem hogy tudjon ő diktálni. Nyaka köré fontam a karom és kegyelem nélkül dugta meg puncimat mire óriásit élveztem de azzal egy időben ő is telelőtte az óvszert.
Össze szedve magunkat ismét kielégülten mentünk dolgozni. És mikor alkalom volt rá mindig meglátogattuk a kihalt utcát. És megfogadtuk hogy erről sose beszélünk másnak.

MindennapjaimDonde viven las historias. Descúbrelo ahora