Help from a bad boy •Seonghwa•

"2."

A büntetés lejárta előtt pár percel amikor már a padon feküdtem, San elém tolt egy lapot.

"A hétvégén lesz Jongho születésnapja és tartunk egy kis házi bulit. Lightos buli lesz. Örülnék ha eljönnél"

Ki vettem egy tollat a a táskámból majd a válaszomat ráfirkantottam a papírra.

"Szívesen elmennék, ha a többieket nem zavarom"

"Nem fogsz zavarni"

Mosolyogva bólintottam. Igaz kicsit furcsa, hogy most ilyen hirtelen San megpróbál hozzám közeledni három év után, de nem fordítok neki nagy figyelmet. Amikor végetért a büntetés, elpakoltam a maradék holmimat és felálltam.

-Várj Suha!
-Igen Sanie?
-Haza kísérhetlek?
-Nem tudom, hogy mi ez a nagy érdeklődés hirtelen, de legyen. Felőlem gyere.

San, mint egy kisfiú megörülve a fejének, boldogan szedte össze a holmiját majd velem együtt indult meg a teremből kifelé.

-Suha. Őszintén engem mindíg is érdekeltél, hisz mint ahogy ma is mondtam menő csaj vagy. Csak hát Seonghwa azt mondta kerüljünk el téged. Nem tudom mi oka volt erre, de nem akartam vele konfliktusba kerülni, így hallgattam rá.
-És mi változott meg?
-Személyemben az, hogy megtudtam, hogy már szingli vagy.
A srác kínosan megvakarta a tarkóját amire én csak elnevettem magam.
Hé! Ne nevess ki!
-Bocsi bocsi. Aranyos vagy San. Nem tudom, hogy ezzel pontosan mire akarsz utalni, de azt most leszögezném, hogy nem szeretnék kapcsolatot egy jó darabig. Elég rossz élményeim vannak, amiket szeretnék egy kicsit kipihenni.
-Megértelek Suha. De remélem azért barátok lehetünk. Szeretnék segíteni.
-Ez kedves tőlde San. Még átgondolom. De én is szívesen lennék a barátod.

***

A hét nagyon gyorsan eltelt. Hétvége. Buli. Huh. Mit vegyek fel? Választásom végül egy feszülős fekete bőr nadrágra és egy csipkés topra esett. Lehet kicsit extrém de nem baj. San azt mondta majd eljön értem, de azt nem hogy mikor így smink készítésnek nem álltam neki és a hajamat is csak simán kifésültem. San írt, hogy itt van a házam előtt így bőrdzsekimet magamra kaptam, majd ki léptem a házból azt kulcsra zártam majd oda mentem a fiúhoz.

-Most komolyan motorral jöttél?
-Aha, miér baj? Félsz?
-Chhh én nem. Add ide azt a sisakot.

Felhúztam fejemre a bukósisakot és felültem mögé és szorosan átöleltem a derekát ezzel kapaszkodva. Elindultunk.

A buli helyszínén már szólt a zene de nem olyan hangosan mint egy tipikus házibulin. Viszonylag tényleg lightos a buli, hiszen a nyolc fiún kívül csak pár embert láttam még. Oda mentem  Jongho hoz és Boldog szülinapot kívánva átnyújtottam neki a héten beszerzett ajándékot. A srác instagramját nézegetve próbáltam kitalálni a héten, hogy mi az amit szeret, majd megláttam egy posztot amin éppen egy kosár meccsen ült, és jobban megnézve a képet rájöttem, hogy annak a csapatnak szurkolt ahol az én egyik ismerősöm is játszik. Így felhívtam kedves barátomat, hogy nem e tudna nekem adni egy csapatmezt amit a csapat tagjai aláírtak. Persze ebbe ő bele is egyezett, így meglett a tökéletes ajándék Jongho számára. Ez mellé még raktam pár csokit. A srác mikor kibontotta az ajándékot nagy szemekkel nézett rám majd hirtelen magához ölelt ami nagyon meglepett.

-Nagyon szépen köszönöm Suha! Nem tudom, honnan szerezted de ez nekem nagyon sokat jelent.
-Örülök neki, hogy tetszik. És köszönöm, hogy meghívtatok.
-Ugyan. Na gyere! Játszunk egy sörpongot. A srácok most töltik újra.

Már nem tudom mennyi ideje játszhattunk, és őszintén én rohadt jól éreztem magam. San tett arról, hogy így érezzek, hiszen vele voltam párba sörpongnál és közben végig ostromolt a hülye vicceivel.
De ahogy egy mondás írja. Egyszer minden jó véget ér.

Nyílt a bejárati ajtó majd az exem belépett rajta. Én lefagytam. Éppen Seonghwa dobott a másik csapatból ami bele is talált egy full teli pohárba amit én megfogtam és egybe lehúztam, majd ezután felfutottam az emeletre a fürdőbe. A földre csúszva kezdtem el zokogni. Nyitódott az ajtó, itt elkezdtem magam átkozni amiért nem zártam kulcsra, majd felnéztem, hogy megnézzem ki jött be. Seonghwa. Lassan leült mellém. Először csendben figyelt majd megszólalt.

-Jól vagy?
-Úgy nézek ki?
-Jó igaz, hülye kérdés. Mi a baj?
-Szerinted? A hülye exem a baj.
-Nem léptél túl rajta?
-Nem konkrétan így mondanám. Szipogtam, majd letöröltem a könnyeimet.
Tudod, hogy miért szakítottunk?
-Nem.
-Tudod. Én nem éreztem azt, hogy nekem szükségem lenne arra, hogy vele lefeküdjek. Egyszer engedtem neki magam de akkor is borzalmas volt. És ő már szinte erőszakosan rám akarta eröltetni ezt a dolgot. Én meg nem akartam ezért szakítottam vele. De azóta sem tudom eldönteni, hogy aszexuális vagyok e vagy csak ő a balfasz ebben.
-Értelek. És.... Mi kenne ha segítenék neked rzt kideríteni?
-Ezt, hogy érted?
-Hát, hogy mondjuk néha néha átjönnél hozzám, beszélgetnénk aztán közben én megpróbállak valahogyan felizgatni. És ha sikerül és neked jó és azt mondod menjünk tovább akkor tovább megyek. És így rá jöhetünk, hogy a szexel van bajod vagy pedig szimplán ő volt gyökér hozzá, és nem tudta úgy csinálni, hogy te is élvezd.
-Nem is tudom. Én úgy voltam vele, hogy csak azzal akarok lefeküdni akit szeretek... De az ajánlatod egész jónak tűnik. Mit kérsz cserébe?
-Igazából, semmit.
-Semmit? Megszállt a szentlélek vagy mivan? Nevettem fel, mire ő is elnevette magát.
-Nem. Nem szállt meg semmi. Csak hát igazából, ezzel én is jól járok. Már ha érted mire gondolok? Vakargatta a tarkóját.
-Szóval konkrétan kihasználnánk egymást. Én megtudom, hogy vivel van bajom. Te meg maximum szerzel egy jó éjszakát.
-Pontosan.
-Rendben, legyen.

Kezetfogtunk egymással, majd ő felállt és felsegített engem is.

-Szerintem én haza megyek most.
-Oké, de haza kísérlek. Már elég késő van.
-Köszi.