3. rész

307 9 0
                                    

Hát hogy is mondjam... 10-kor keltem. Fogjuk rá hogy kipihentem magam, a fejem eléggé fájt, bár nem csoda mivel eléggé másnapos voltam. Bevettem egy fájdalomcsillapítót, csináltam egy kávét magamnak és bekapcsoltam a TV-t. Igazából pihentem szinte egész nap, aztán egyszer csak jött egy értesítés. Marics Peti 🐺❤️💛 üzenetett küldött.

Marics Peti 🐺❤️💛
Szia Kicsi

Xy🔥😋
Szia szomszéd😂

Marics Peti 🐺❤️💛
Mizu van arra?

Xy🔥😋
Nem rég keltem
Fájt a fejem nagyjából ennyi
Arra?

Marics Peti 🐺❤️💛
Az szar... Itt minden fasza

Xy🔥😋
Akkor jó
Amúgy tegnap
este nagyon jó volt
Nagyon jól éreztem
magam veletek

Marics Peti 🐺❤️💛
Örülök neki
Máskor is várunk

Xy🔥😋
Talán majd még átmegyek

Marics Peti 🐺❤️💛
Mi az hogy talán?
Biztos hogy át fog még jönni...

Xy🔥😋
Majd meglátjuk

Marics Peti 🐺❤️💛
Komolyan mondtam

Xy🔥😋
Én is

Marics Peti 🐺❤️💛
Gonosz vagy

Xy🔥😋
Te is

Marics Peti 🐺❤️💛
Na és van mára programod?

Xy🔥😋
Barátnőm és a barátja jönnek át

Marics Peti 🐺❤️💛
Az jó

Xy🔥😋
Megyek készülődni majd beszélünk
Sziaa

Marics Peti 🐺❤️💛
Csók

Nem csak a Peti mondja azt hogy Úristen... Most már én is...  De csak ha ő ott van a közelben. Ez olyan gáz, én meg egy sztár... Miért beszélt így? Miért volt ilyen... Ilyen merész? És miért volt ilyen aranyos? És miért volt perverz? És miért van ennyi kérdés a fejemben? És miért parázok? És miért jár folyton a lökött a fejemben. Oke! Nyugi... Mindjárt itt vannak Viviék és majd akkor lenyugszom... Fel kéne öltöznöm. Gyorsan felvettem egy farmert meg egy fekete spagetti pántos felsőt és úgy voltam vele hogy jó ez így...
Nem sokkal később meg is jött Vivi és Bence. 
-Sziasztok!-hívtam be őket.-Gyertek!
-Heloo... Mizus?-ölelt meg Vivi.
-Kicsit össze vagyok zavarodva, de amúgy minden fasza.-zártam le gyorsan.- Veletek?
-Unatkozok!-szólalt meg Bence.
-Te mindig!-mosolygott rá Vivi.
-Ne itt szerelmeskedjetek!-szóltam rájuk.
-Én minek jöttem? Xy nincs is pasija akivel beszélhetnék!-szenvedett Bence.
-Nem is lesz pasim!-szögeztem le.
-Pedig tegnap azt mondtad hogy átmész a Petiékhez...-mosolygott Vivi.
-Ohh voltam is náluk... Hajnalban értem haza!-helyeseltem.
-Na és mi volt? Mi az hogy haza értél? Nem aludtál ott?-halmozott el kérdéseivel.
-Hagyd már levegőhöz jutni!-szólt rá Bence.
-Semmi... Piáltunk meg hülyültünk. És nem aludtam ott mert a Milán meg a Peti majdnem összevesztek azon hogy melyikkel aldujak így haza jöttem...-magyaráztam.
-Ahaa... Tehát a Peti és a Milán is rád van állva?!-állapította meg a helyzetet Vivi.
-Hát nem is tudod...-hezitáltam.
-Melyik jön be?-vágott közbe Bence.
-Mi van?-értetlenkedtem.
-Na ne mond hogy egyik sem jön be! Különben nem emelték volna ki hogy mind a kettő azt akarta hogy vele aludj...-magyarázta Bence.
-Nem tudom... Még nem ismerem őket annyira...-mondtam elkondolkozva.-bár...
-Bár?-nézett rám kikerekedett szemekkel Vivi.
-A Petivel egész sokat beszéltem... Mármint még tegnap előtt rám írt!-magyaráztam.
-Ne már! Bejön a Marics neked....-visított Vivi.
-Nem nem jön be!-mosolyogtam.
-Aha akkor miért mosolyogsz?-kérte számon Vivi.
-Ömm... Csak!-vigyorogtam tovább.
-Jovan ne játsszd meg magad!-forgatta szemeit Vivi.
-Én még mindig le vagyok maradva...-jegyezte meg Bence.-Marics?
-A szomszédban...-magyaráztam.
-Tehát a szomszédodban lakik a ValMar?-kérdezte értetlenkedve.
-Igen!-mondtam, amit még én is alig hittem, azt meg még inkább hogy nekem bejön a Marics, hisz én voltam a csaj akinek elege volt a számaiból.-És tudnak bulizni!
-Hát nem csoda!-mondta Vivi.
-Tehát... Összegezve!-kezdett neki Bence.- a szomszédodban lakik a ValMar. Azaz két 26 éves csávó akikkel tegnap buliztál és aztán akarta mind a kettő hogy aludj vele, de te inkább hazajöttél!
-Nagyjából...-kezdtem kiegészíteni.-ma beszéltem a Petivel aki megdicsérte mégegyszer a tegnapi ruhám és hogy is mondjam be volt indulva...
-Mi vaaaaan?-visított Vivi.-Te meg a Marics! Most! Össze fogtok jönni...
-De a buliban meg nem is tudom a Milán jobban nézett... Mintha vetkőztetett volna a tekintetével!-egészítettem ki.
-Tehát mind a kettő rád van izgulva!-mondta Bence.
-Asszem...-gondolkoztam el.
-Xy ez tuti! Csak neked kell választani...-mondta Vivi
-De én egyikkel sem akarok semmit...-mentegetőztem.
-Ilyen nincs! Bele fogsz szeretni előbb utóbb valamelyikbe!-szólt közbe Bence.
-De nem!-ellenkeztem. Nagyon sokáig beszélgettünk, én alig aludtam miután elmentek annyi gondolat kavargott a fejembe. Nem tudtam mit gondoljak. Össze vagyok zavarodva.

Nagy nehezen sikerült elaludnom, másnap viszonylag korán keltem mert volt egy meló amit meg kellett néznem... Össze is szedtem magam. Beültem a kocsiba de volt egy kis baj... Nem indult a kocsim, egy ideig próbálkoztam aztán gondoltam hogy átkopogok a fiúkhoz.
Így is tettem, becsengettem... Peti nyitott ajtót.
-Ohh.. Heló szomszéd!-mosolygott.-hangos a zene?
-Nem! Nem is megy most zene!-nevettem.-lehet egy kérésem?
-Mi lenne az?-nézett rám egy apró perverz mosollyal.
-El tudsz vinni egy állásinterjúra?-kérdeztem aggódva.
-Hogy hova?-nézett rám nagy szemekkel.
-Kell meló és van egy hely!-magyaráztam.-es el kéne mennem és nem idnul a kocsim!
-Legyek a sexy autószerelőd?-vigyorgott.
-Nem nem kell! Legyél inkább a sofőröm aki elvisz!-közöltem vele.
-Én még alszok!-szenvedett
-Nem alszol hanem elviszel!-szóltam rá.
-Jovan na! Gyere be addig!-hívott be.
-Sokáig tart elkészülni?-kérdeztem.
-Nem annyira...-mondta ezt Peti és kb 20 perc volt mire a hajár belőtte és felkeltette Milánt hogy mit vegyen fel és még ivott egy kávét és már mehettünk is.
-,,Nem annyira" -mondtam szemrehányóan.
-Most mi a bajod?-értetlenkedett.
-Azt mondtad gyorsan elkészülsz... 10 perc múlva ott kéne lennem!-dühöngtem.
-Nyugi Kicsi! Oda fogsz érni...-mondta Peti majd beletaposott a gázba, és tényleg odaertem. Bementem megnéztek mindent és el is fogadtam az állást. Szóval majd értesítenek hogy mikor kell mennem, egyébként egy kávézóban dolgozom. Most már dolgozom, valószínűleg csak ideiglenes munkahelyem lesz de még nem tudom. Visszamentem a kocsihoz, Peti éppen a kocsinak támaszkodva cigizett. Nem tudom hogy a kocsi néz ki jobban vagy a gazdája.
-Vissza tértem!-mondtam neki mosolyogva.
-Látom... Na megkaptad a melót?-érdeklődött.
-Igen megkaptam!-feleltem boldogan, majd beszálltunk a kocsiba.
-Mit szólnál hozzá ha elvinnélek kajálni?-nézett rám Peti.
-Nem is tudom...-gondolkoztam.
-Én igen!-nevetett Peti.

Nem hiszem el! Marics Petivel ülök a kocsijában és ő fuvaroz engem, és még kajálni is elvisz... A Spagoba. Én is mondhatom azt hogy Úristen? Lehet hogy bolond vagyok, de senki mással nem lennék szívesebben itt most mint a Petivel. Tetszik Petiben az hogy ilyen talpra esett és hogy picit önfejű, persze nem rossz értelemben, és hogy vicces és vagány és a stílusa, a haja... Minden tetszik benne.
Miután megkajáltunk, Peti hazavitt én pedig nem akartam bunkó lenni így behívatm.
-És amúgy a Milánnal mióta vagytok jóban?-érdeklődtem.
-Hát már nagyon fiatal korunk óta, még annó együtt teniszeztünk és most pedig együtt lakunk és százezrek ismernek...-mondta Peti de még ő is elámult ezen egy picit.
-Hát ez az igaz barátság!-mosolyogtam.
-És te meg Vivi mióta vagytok jóban?-nézett rám.
-Hát... Olyan kilencedikes korunk óta jóban vagyunk így hárman. Vivi, Bence és én. Csak ők idő közben összejöttek.-magyaráztam el röviden a storynkat.
-Az komoly... És neked hogy hogy nincs pasid?-érdeklődött Peti.
-Nem tartottam fontosnak azt hogy bármibe is beleszeressek most, jobban érzem magam egyedül, bár néha magányosnak is érzem magam, de megvagyok... Majd úgy is jön valaki.-meséltem el a szerelmi háromszöem.-Még régebben volt egy srác, akivel együtt voltam és egy idő után ő nagyon fel akart magához vinni meg ilyenek és én nem álltam készen még rá hogy lefeküdjek vele, meg így visszanézve nem is bánom hogy nem mentem bele. Aztán egyik nap elkapott és bevitt a sulinál egy sikátor szerűségbe és hát ő úgy gondolta hogy majd én belemegyek, de én elrúgtam magamtól a srácot, ő pedig erre pofon vert...Nem is kicsit, az orrom vérzett, a szám is felrepedt, az arcomon látszott a vörös kéznyoma.
-Kicsi én nem gondoltam volna hogy ennyire sötét múltad van.-döbbent le Peti.
-Most már tudod!-hajtottam le a fejem.
-Mi a baj?-kérdezte aggódóan.
-Pár napja, láttam erre sétálni ezt a srácot...-mondtam egy nagy sóhajtás után.
-Kicsi ne félj! Itt vagyunk a Milánnal és megvédünk! Rám mindenképp számíthatsz és hidd el hogy ha rád mer nézni, én neki megyek!-karolt át Peti.
-Köszönöm!-döntöttem vállára a fejem.
-Alap Kicsi!-mosolygott. Peti nagyon jól vígasztal. Vagyis nekem bejön... Csak azt nem tudom hogy a Peti jön be vagy a vígasztalasa...

Heló szomszéd!Where stories live. Discover now