Mert ez az érzés más mint eddig bármi más.

Az első nap. |1. rész|

Na hát igen hol is kezdjem Bella Baker vagyok 17 éve minden napom Los Angelesben töltöm szüleimmel, mostoha hugommal akit úgy szeretek mintha édes testvérem lenne. Igazából nem vagyok olyan félénk típus és ezt a legjobb barátom Payton Moormeier is jól tudja. Mindig bátor voltam mert édesanyám úgy nevelt hogy egyedül is megálljam a helyem. Bár Paytont egy ideje nem láttam hisz el utazott tőlem távol... Fellépések miatt meg az ilyenek de még Februárban és már újra Szeptember van. Egész nyáron nem találkoztunk.. De szerencsére tartsuk a kapcsolatot és mióta el ment két hetente fel hív vagy én őt (mert az ideje így engedi) egy fél órára FaceTimeon hogy tudjon rólam és én is róla. És azóta is tanúsítja bátorságom.
A suliba mi a végzősök uraljuk az iskolát akár csak a tavalyi végzősök. Hála istennek itt még nincs nagy ki rekesztés persze meg van az a közeg akik a weirdok és kapni fogják a savat de nem durva szinten. Vagyis remélem mert ezekből mindent ki nézek. De ez mindegy is. Én az osztály életében a nem is népszerű de nem is utált lány szerepét töltöm be. Barátaim nem igazán vannak mivel 1. vagy Paytont nem bírják így engem se. Bár kinek olyan "barát" aki utálja az ő lelki támaszát? Vagy 2.  igazából nem tudom hogy miért nincsenek. Szóval egész nap el voltam magammal még egy kényes lány hangja meg nem zavart kedvenc zeném hallgatásában.

-Hé Bella! Kérlek állj meg egy percre. - szólt oda nekem  Jade, az iskola kurvája aki több fiú nemiszervet fogott életében mint kilincset.

Néztem furcsálva Jadet. Nem értettem ezt az egész helyzetet így az egyik szemöldököm feljébb húztam. Nem értettem mit akar tőlem ő. Ezért próbáltam nem undorodva válaszolni neki mivel a hátam közepére nem kívánom mert egy Pick me és tudjátok biztosan milyen idegesítő az ilyen.

-Oh hát szia Jade. - húztam egy erőltetett mosolyt az arcomra. - Őm segíthetek valamiben? - kérdeztem tőle értetlenül nézve rá, hogy miért szólított meg engem. Kíváncsian vártam a válaszát.

-Egy szívességet kérnék tőled,nagyon fontos ez a dolog... - nézett ekkor a szemembe. Soha nem láttam ennyire kétségbeesetten mint most.

Kikerekedett szemekkel néztem őt. Miért pont tőlem kér szívességet? És ugyan miről lenne szó?
Aztán folytatta mondandóját.

-...igazából a pompom csapatról lenne szó. - nézett ekkor le a földre kerülve szemkontaktusomat.

Hogy mi? Mégis mi történt? És ez tényleg velem történik meg? Remélem azt kéri meg tőlem hogy álljak be mert minden álmom megvalósulna akkor mivel mióta csak ide járok mindig csodálom azt az ügyességet amit ők produkálnak gátlástalanul. Nem mondom kissé a földbe gyökerezett a lábam a mondat hallatán. De majd a kínos csendet kedves hangon törtem meg és szóltam hozzá hogy folytassa mert kíváncsi vagyok. Nem mondom láttam rajta, hogy én lehetek az utolsó remény mert szegény eléggé le hangolt volt ami elég fura tőle mert ő mindig nyavajog ha kell, ha nem.

-Kérlek Bella állj be a csapatba nagyon kérlek te vagy az utolsó reményem... Nem bírnám ki ha a csapat pont az utolsó évben bomlana fel egy kis hülyeség miatt.. - mondta nekem Jade miközbe ugyan úgy a földet nézte majd a kínos csend közepette fel nézett rám könnyes szemekkel.

Valószínűleg ezért nem nézett rám mert nem akarta hogy így lássam. De lám beteljesült amit gondoltam így hát nekem több sem kellett egyből rá vágtam hogy szívesen be állok a csapatba amitől a szemeit az éppen kifolyó utolsó sós könnycseppek hagyták el majd kikerekedett mind a  két kék szeme és csak azt kérdezte hogy:

-Úristen ezt ugye komolyan mondod? Én ezt nem hiszem el!! Nagyon hálás vagyok neked Bella Baker! Ezer köszönet! - sikítozott előttem és az egész folyosó tőle zengett. Majd a nyakamba ugott,megölelt és ismételgette a köszönöm szót.

Egész furán érintett a szituáció meg lepett a lány közelsége amit most megértek mert épp meg mentettem a csapatját de akkor is. De viszonoztam én is kedvességét és vissza öleltem. Majd szólt újra hozzám.

-Szóval akkor Bella  szerdán várlunk téged nálam 18:00-ra, hogy megbeszéljük hogy akkor így hogyan tovább. - mondta az örömtől sugárzó arcávalmiközben éppen engedtük el egymást.

-Őm oke. - vágtam rá mosolyogva. Majd ahogy ezt ki mondtam ott hagyott faképnél és még persze a szünetek is vége lett így mehettem vissza az osztály terembe mivel ez az első nap a szünet óta és ma nem tanultunk csak ilyen szarságokról beszéltünk.

Egész végig ezen a pompomos dolgon gondolkodtam amit Jade mondott nekem és alig vártam hogy el mesélhessem ezt Paytonnak. A gondolkodásomból  a csengő hangja zökkentett ki amit természetesen szívesen hallottam. Haza sétáltam a suliból hisz nem laktam túl messze tőle csak 4 utcára.

Haza érve nem láttam senkit otthon így egyből a fel futottam a szobámba és egyből hívtam Paytont viszont ő nem vette fel nekem a telefont ami kissé nyugtalanított, hisz pont ma volt az a nap hogy végre felhívhattam.
Ez kissé letört így bekapcsoltam a Tv-t és nyomtam egy kis zenét majd az után a konyhába mentem le. Össze dobtam egy kis kaját amit gyorsan meg ehetek mivel farkas éhes voltam.
A szobámból közben szólt a zene ami tökéletesen le hallatszott a konyhába így hangulatosabbá tette az egész ház hangulatát.
Miután ettem tettem el innivalót a táskámban és fel futottam a szobámba a deszkámért és a fülhallgatómért na meg persze a telefonomért.
Amint bekapcsoltam a telefonom hogy be tegyem a kedvenc zeném szomorúan láttam hogy Payton nem jelentkezett azóta sem.
Szomorúan baktattam le a lépcsőről a deszkámmal a kezemben és indultam útnak. Utam egy kis erdőbe vezetett ahol volt egy kis tó és már egész otthonossá alakítottam ki. Volt ott két napágy nekem és Paytonnak természetesen, és egy kis asztal is volt ott amin egy kis gyertyás lámpás volt. Az egész helyet fák, bokrok vették körbe és csak egy kis lyuk volt a bokrok között amit én a nyáron jártam ki. A tó közepén egy hatalmas terebélyes fa volt ami árnyékot adott az én kis nyugi szigetemnek. A fa leveli mögül néztem végig a naplementét. Majd mire kissé sötétebb volt az ég meg is indultam haza felé. De ami otthon várt arra nem voltam fel készülve.

Remélem tetszeni fog nektek ez az új mindenség!❤️