Az ablakomon át |2.rész|

22 1 0
                                    

Amint kinyitottam az ajtót egy ismerős illat csapta meg az orrom majd ahogy bejjeb értem a hang is ismerős volt.

-Ugye... Ez... - léptem be a nappaliba és amint meg láttam Paytont egyből be is fejeztem a mondatom és neki futásból ugrottam neki miközben a nevét ordítottam - PAYTOOON!!

Az a boldogságot amit akkor éreztem hogy végre szemtől szembe is láthatom mindent felül múlt. Bár így sokkal másabb volt sokat magasodott és férfiasodott, izmosabb lett. De ezek után is az én kis törpém marad hisz régen egy- két centivel kisebb volt mint én, és akkor jött az ötletem hogy akkor törpének hívom ami sokszor elég sok birkózást szült köztünk de most csak így szólt vissza hogy:

-Hát sajnálom picikém de nem lettem a távol létem alatt tükör. - nevetett fel majd nézett végig rajtam furán.

Payton szemszöge

Amint hallottam hogy Bella a nevem kiabálja olyan boldogság kapott el amit már egy jó ideje nem éreztem. Egyből a nyakamba ugrott és jó szorosan meg ölelt bár kissé nehézkés volt szegényemnek mert eléggé össze ment vagy csak én nőttem. Olyan jó volt karjaimba fogni őt. De ezt a pillanatot a  gúnyos szólásom után egy nagy ütés zavarta meg amit a szólásért kaptam a kezembe

-Igy játszunk picikém? - nevettem fel miközbe a lány már tudta hogy mire készülök így el kezdett előlem el futni csak körbe körbe futott de nem volt szerencséje, és el kaptam majd tudván a legcsikisebb pontját kezdtem el őt csikizni amit ő egyáltalán nem dijjazott és csak nevetve kérlelt hogy hagyjam abba. De én csak tovább csikiztem még nem megrugott bal lábával jelezve hogy most már elég tényleg. Miután abba hagytam el kezdtünk nevetni majd vissza mentünk anyuékhoz hiszen az anyukám  is ott volt náluk. Pár perc beszélgetés után fel mentünk Bella szobájába és egyből kérdezősködött.

-Hogy hogy ma jöttetek vissza? Nem úgy volt hogy csak holnap jöttök? - kérdezte tőlem Bella aki külsőre igen csak sokat változott.
Soha nem láttam ilyen testhez álló ruhát még rajta crop top és farmer sort. Mindig bő ruhákba öltözött persze az is jól állt neki de ez... Túlságosan is. Világos barna haja szépen ki szőkült amit így telefonon keresztül nem igazán vettem észre az őszintét be vallva.. Bambulásomat hangja szakította meg amint csak azt mondogatta "payton hahó" "hahó".

Bella szemszöge

-Föld hívja Paytont hahoo! - néztem farkas szemet Paytonnal aki igencsak elbambult.

-Jajj ne haragudj csak el gondolkoztam egyes dolgokon.. - mondta nekem mosolyogva amint mogyoró barna szemei csillogtak a boldogságtól.
Fura volt nekem Payton de biztos csak fáradt volt.

-Szóval akkor válaszolsz nekem? - kérdeztem tőle nevetve mert szegény tényleg nagyon fáradt volt és azt sem tudta hogy most melyik bolygón van jelenleg de én kíváncsiskodtam tovább.

-Hát hamarabb lett vége ennek az országos turnénak és minél hamarabb akartam vissza jönni hogy végre lássalak élőben is ennyi idő után. Vagy tán ez bűn? - kérdezte a leghülyébb kérdést tőlem amire én fel álltam az ágyból és elé álltam majd el kezdtem neki mondani tele érzésekkel - Nem. Nagyon nem bűn hogy jöttél mert már kezdtem bele bolondulni abba hogy egyedül kell lennem. - mondtam továbbra is állva.

-Ahhaaa értem kis kerti törpe. - viccelődött a magasságommal ami kifejezetten nem tetszett így hát vissza szóltam neki. - Jajj mert izmosodtál egy kicsit oszt' nagy jampinak érzed magam mi? - nevettem miközben néztem az arcán a meglepődséget.

-Áh igen? Újra úgy akarsz járni mint az előbb? Majd gyorsan állt fel ő is majd le lökött az ágyra majd két lábát két oldalamra tette így szökés képtelen voltam majd váratlanul el kezdett csikizni és én olyan őszinte kacagásba törtem ki amit mióta el ment Payton senki nem hallot. Az egész házat az én hangom töltötte el majd hirtelen csend lett Payton egyszer csak felém hajol és bele néz a szemembe. Nem értettem az egészet de mi csak néztünk egymás szemébe.
De ezt a pillanatot anyukám szakította meg aki döbbenten állt az ajtóban és egyből, egyszerre magyarázkodni kezdtünk. De ő csak annyit mondott ezek után is hogy "Menjünk vacsizni" . Payton abban a szempillantásban pattant le rólam és kínos percek teltek el mire ezt a kínosságot a nevetéssemmel törtem meg majd rá kezdett ő is.

Payton szemszöge

Igazából ez csak egy ártatlan csel lett volna Bella ellen de ahogy látom félre sikerült nem is kicsit. De a nevetése meg nyugtat hogy nem veszi full komolyan és mind a ketten nevettünk ezen egy jót majd Bella szobáját el hagyva tartottunk a konyhájuk felé mire full csend lett és mindenki minket nézett. Nyilván mind ketten tudtuk miért néznek de próbáltuk ignorálni a helyzetet. Ez a kínos helyzetet végre valaki megtörte még pedig Bella mostoha húga Kitty aki mesélte hogy látta Bellát és Jadet ölelkezni. Mire mindenki értetlenül nézett rá.

Bella szemszöge

Hát igen hugi is jókor szólalt meg most az egyszer komolyan mondom ezt.

Bella szemszöge

-Hát az úgy volt ezt akartam nektek mesélni de még nem volt időm.. hoogy - húztam az időt reakciókat várva. - Jade megkért arra hoogy legyek az egyik pompom lány!! - mondtam tök boldogan mire csak egy nagy ölelést éreztem Paytontól.

-Gratulálok picikém! Mióta vártál már erre! NAGYON büszke vagyok rád! - ölelt meg Payton.

Mindenki nagyon örült ennek a hírnek aminek még jobban örültem. Ezek után mindenki helyet foglalt az asztalnál de én és Payton nem éreztük jó ötletnek az egymás mellé ülést és szépen szembe ültünk egymással de anyu így is furcsállta ami történt de nem vitatot neki nagy figyelmet. Vacsora után Paytonék mentek haza ide vissza a szembe szomszédba mert velünk szemben laknak. De még mielőtt el mentek volna meg öleltuk egymást majd tényleg indultak már mert késő volt már.
Miután el mentek én el mentem le zuhanyozni majd miután végeztem törölközőbe csavarozóva vizes hajjal mentem a szobámba. De amikor be léptem egy váratlan vendég ült az ágyam szélén engem várva.

-PAYTON?! TE MÉGIS MIT KERESEL ITT? - kérdeztem egy szál törölközőben állva a szobám ajtajában.

-Shhh shhh - csitítgatott.

-Te nekem ne shh-z mert fhuuu hogy jutottál be?! - kérdeztem tőle.

Majd tökre meg nyugodtan hisz eszembe jutott hogy még mielőtt el ment volna szokásává vált az ablakomon át közlekedni. Csak nem épp fürdés után mikor egy szál törölközőben vagyok. Láttam rajta hogy észre vette hogy észbe kaptam és kuncogni kezdett.
Mire én a szekrényemhez léptem  pizsomát és fehérneműt  választottam.  Szúrós szemekkel néztem mire meg kértem:

-El fordulnál vagy ki nyomjam a szemeid Payton Moormeier?! - kérdeztem tőle nevetve mire ő vette a lapot és el is fordult. Gyors kész is lettem. - most már nézhetsz te törpe.

-Hé nem vagyok törpe! - förmedt nekem amit csak egy másod percig tudod csak tartani mert utánna egyből el nevette magát.

Tudod nekem mindig az maradsz. - vágtam hozzá majd fél vizes hajjal feküdtem be az ágyamba majd kapcsoltam be a Tv-t és kértem meg Paytont hogy a villanyt csukja már le.

Kényelméből fel állva csukta le nekem a villanyt majd feküdt az ágy végébe le. De hiányzott már ez...

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Feb 26, 2023 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

Mert ez az érzés más mint eddig bármi más.Donde viven las historias. Descúbrelo ahora