Oké, a mai nap egyszerűbb lesz. Felavattak egy turaútvonalat az erdőmbe, ami bejjebb viszi a turázókat. Ez főleg azért kellett, mert új nyaraló faházakat építettek. Meg egy új kempinghely is megnyílt. Nem igazán örülök, hogy közelebb jönnek a házamhoz, amit még kerítés sem véd. Csak egy kutya, meg egy ló. De legalább elég távol vannak ahoz, hogy a nagy zsivajuk nem fog hallatszódni. Ugye? Remélem. A sikító kölykök teljesen elrontják az élővilág hangulatát.
A feladatom az, hogy kijelöljem a turaútvonalat. Pixie-vel beugrottunk a kocsiba és indultunk az ösvényre. Nem kellett sokat mennünk. Röpke húsz perc alatt odaértünk. Itt már elhúztam a szám szélét, hogy ilyen közel van. Kiszálltam és előkaptam a festékszórómat és már jelöltem is a fákat. Ezt ötszáz méterenként tettem. Az út hét km hosszú volt elágazásokkal. Ez a nap is unalmas lesz.
Már a felénél járhattam, mikor Pixie ugatni kezdett. A fák közül jött. Követtem a hangját. Az avarban a levelek alatt valamit nagyon nézett. Közelebb léptem és egy kisebb szívrohamot kaptam. Egy medvecsapda volt. Nagyon veszélyes ilyet kitenni. A turisták akár bele is botlattak volna. Ráadásul Pixie is majdnem belelépett. Még szerencse, hogy szólt. Azok a rohadt orvvadászok. Ősszel a legaktívabbak, mert ilyenkor van a párzási időszak a szarvasoknál. Hatástalanítottam, majd visszamentem a kocsihoz és elővettem a pórázt. Pixie-re csatoltam. Orra elé helyeztem a csapdát.
- Szagold ki kislány.
Pixie megindult egy irányba maga után húzva engem. Túránk közben még kettőt találtunk. Ezeket bedobtam a platóba, majd elengedtem a kutyám.
Mire végeztem már kezdett lemenni a nap. Összepakoltam a cuccaim és útnakindultunk. Igaz, a nap félig lement, de még pár óra volt takarodó ideig.
A könyvespolcomon kutattam, hátha találok valami érdekeset így estére, majd találtam az egyik sarokban egy dobozt. Az unokatestvérem cserediák Japánban, és az animék megszállottja. Mikor meglátogatott, hozott nekem egy rakás mangát, meg pár animét DVD-n. Tudta jól, hogy milyen az ízlésem, miszerint én imádom a horrort, ezért olyanokat küldött. Ezekből már megnéztem a Corpse party-t, ami eddig a kedvencem volt. Elfen Lied is megvolt. Az Another se rossz. Shikki... azt majd később megnézem. Hellsing... az is van. Meg az Attack on Titan is nagy kedvencem. Meg az unokatesóm ajánlott valami Yarichin bitch... valamit. Azt mondta, tiszta horror megnézni. Mangák közül már nem olyan durvákat kaptam. Inkább egyszerű vígjátékszerűeket. Amit kiolvastam az a Dr. Stone volt. Belekezdtem a One Punch Man-be. De amit nagyon imádok és mindenkinek ajánlom az a Nanbaka. Legjobb vígjáték, amit valaha olvastam. A látványvilága egyedi és színes. Az alkotó jól eltalálta ezeket. Ki is vettem a dobozból, hogy folytassam tovább. A kanapéra huppantam és neki álltam.
Körülbelül éjfélt üthetett az óra, amikor megcsörrent az adóvevő.
- Itt Morgan. Valami gáz van?
- Figyelj Morgan! - ez Smith hangja volt. - Valami nagy gáz van! Megtaláltuk Shawn-t. - itt össze-vissza hablatyolt. Nem találta a szavakat.
- Mondd, mi történt!?
- Shawn-t megölték! Egy fán volt fellógatva fejjel lefelé! Hiányzott a feje is! Én ezt nem bírom!
- Smith! Nyugodj meg! Máris indulok!
Felvettem a kinti ruhámat, mire hangokat hallottam. Valaki ordibál kint. Pixie is veszettül ugatott. Elővettem a puskámat. Kinyitottam az ajtót és az erdőbe bámultam. Valaki van ott. Odaszegeztem a fegyverem a fák közé.
- Azonnal jőjjön elő vagy lelövöm! - kiabáltam az erdőbe.
- Kérem segítsen! - egy szakállas, középkorú férfi jött ki a susnyásból. A hátán vadászpuskával.
- Ki maga!? És mit keres ilyenkor az erdőben!?
- Segítsen!
- Válaszolj! Csak nem egy orvvadász vagy? Felelj! - biztosítottam ki a fegyvert.
- Kérem ne! Igen, az vagyok!
- Akkor akár kint is maradhat.
-Egy szörny üldöz! Megölte a társaim!
- Jól tette.
- Kérem! Kérem! Könyörgöm! - kezdett el sírni.
- Látja, ezért nem szabad baszakodni a természettel!
- Nem erről van szó! Ez az izé nem állat, hanem egy szörny!
- Istenem... - káromkodtam egyet, majd odaléptem a férfihoz és a kabátja gallérjánál fogva elkezdtem magam után húzni.
- Most hova visz?
- Megmutatod nekem a szörnyedet.
- Nem! Nem megyek vissza az erdőbe!
- Vagy most velem jössz vagy lekötözve kiteszlek elé! - ráztam meg a nyakát mindkét kezemmel. Az öreg csak bólintott - Helyes.
Beültettem a kocsiba, Pixie meg a platóra ugrott. A férfi elnavigált oda, ahova a kempingüket állították fel.
- Rendben, te maradsz a kocsinál, én meg megkeresem ezt a dögöt. - bezártam a kocsit, hogy nehogy elvigye.
- Ne hagyjon egyedül! - siránkozott.
- Vagy itt maradsz vagy lelőllek!
Erre befogta és nekitámaszkodott a kocsinak. Magam után hívtam Pixiet. Előre szaladt, én meg követtem. Valamit nagyon kiszagolt. Futottam utána, majd megállt és ugatni kezdett.
- Mi az? Mit találtál? - kapirgált a levelek közt, majd a szájába vett egy kezet. - Bassza meg...
A földön észrevettem az avarban egy vércsíkot és azt követtük. A nyom nagy tócsában végződött, majd eltűnt. Pixie felfele nézve ugatott. Én is felnéztem és egy megnyúzott ember lógott ott.
- Azt a kurva.
Hirtelen sikítást hallottam, majd egy fegyverlövést. A kocsi felől jött.
YOU ARE READING
Egy erdő, két vadász (Predator x male oc)
FanfictionMorgan Jean vagyok, egy kanadai erdész, volt hobbivadász. Nyugodtan élem mindennapjaimat a kis erdőmben, míg ezt egy nap meg nem zavarja egy idegen lény.