Ying És Jang [Szünetel]

P. 1

Yin

Nem hiszem el, hogy te odafent vagy. Oly rég ismerlek már. Te vagy a legjobb titkos barátom. Az egyetlen. Két ilyen lény kapcsolatát nagyon ellenzik mindkettőnk világában. De a legutóbbi látomásom óta egyre többet gondolok rád. Nem szabadna de ahányszor eszembe jut mintha újra és újra átélném. Félek ha találkozunk bele fogok őrülni.
Elmondani sem merem, mi lesz ha bolondnak nézel?
Már foggalmam sincs melyik része készít ki.
Az,hogy nem tervezem elmondani vagy az ahogyan a testem reagál ha csak rá merek gondolni.
Nem fecsérlem tovább a szót, nektek bátran el merem mondani.

,, Gyönyörű éjszaka volt. Mikor a két világ nyugovóra tér létrejön egy kis dimenzió amit csak mi ismerünk. Mindig ott találkozunk. Odafentről hoztál nekem édes Nektárt amit ti angyalok előszeretettel fogyasztotok.
Nem számítottam arra ami ezután jött.
Egyikünk se. Becsíptünk tőle de tudtunk magunkról. Egymás mellett ültünk a fűben, meséltél egy történetet amin nevetni kezdtünk s aztán arra eszméltünk, hogy ajkaink összeértek. Lángra lobbant mindenem. Egyik kezedet a térdemre tetted s pillanatokon belül elkezdett vándorolni a combom felé. Kicsit megálltál de nem tudtad megállni és félre tolva bugyimat célba vetted legintimebb pontomat a szoknyám alatt. Hangos sóhajokkal jeleztem később már nyögésekkel, mennyire jól esik. Nem álltál le.
Ne is tedd kérlek csak folytasd tovább.
Nyakam csókolgatva megéreztem az illatod. Ha tudnád milyen hatással volt rám. Én még így is visszafogtam magam...egy kis ideig. De már én sem bírtam. Elmarkoltam a már nadrágodat szét feszítő farkadat. Meglepődtem amit ott találtam. Én sem haboztam egy percig sem. Így hát elővettem és a szabad kezemmel kényeztetni kezdtelek. S így ültünk egymás mellett egymást élvezve míg szét nem robbantunk a gyönyörtől. "

De ez csak látomás. Nem számít.
Örökre az én titkom marad.
Te vagy az én Jang-om.