Ying És Jang [Szünetel]

P. 3

Yin

Újra találkoztunk Jang-al.
Ahogy sejtettem.
Épp, hogy megpillantottam megállt bennem az ütő.
Most hogyan tovább?
Igyekeztem elrejteni de felesleges.
Láttam rajta észre vette, velem valami nem stimmel.
Szokás szerint ölelés sel üdvözöltük egymást.  Ettől féltem.
Mikor megéreztem az illatát,pontosan olyan volt mint álmomban.
Forróság járt hirtelen át,  fejem tetejétől egészen a lábam ujjáig.
Ez az ölelés más volt.
Érezni lehetett a különbséget.
Mintha jobban hozzám simult volna...érzékiesebben.
Szívem olyan hevesen vert,úgy éreztem rögvest kiugrik a helyéről.
Vajon érezte?
Biztosan.

J- Yin minden rendben van? Olyan ködös a tekinteted. ._.

Mégha tudnád mitől...
Óriási önkontrollon megyek keresztül nem csodálom, hogy furán festek.

Y-Ne aggódj Jang csak izgatott voltam,hogy újra találkozunk. ._.

Időnk hátralevő részét sétával töltöttük.
Élménybeszámolót tartottunk egymásnak ártól mik történtek velünk legutóbbi találkozásunk óta.
Csak egy pillanatra fordultam el, mikor szemem sarkából észre vettem a pillantását.

Y- Baj van? ._.

J- Nemigazán csak van valami a derekadon, várj leszedem... ._.

Egy szemvillanás alatt mellettem termett.

J- Meg is van, csak egy hosszú cérnaszál nézd... ._.

Tartotta elém az említett darabot.
Még mindig mögöttem állt, nem tágított mellőlem.

Y-Aha vajon, hogyan került oda? Sebaj csak hirtelen ért.
Köszönöm.  ._.

Óvatosan felé fordítottam a fejem.
Engem nézett méllyen a szemembe.
Egyszer csak közelebb lépett, mind két kezével elragadta a csípőmet s magához húzott.

J- Gyönyörű vagy Yin. ._.

Y- Köszönöm Jang, nagyon kedves vagy. ._.

J- Csak őszinte. ._.