Ying És Jang [Szünetel]

P. 5

Yin

Úgy éreztem menten kiugrik szívem a helyéről...
Megpördített  a saját tengelyem körül.
Hajam az arcomba csapódott.
Jang a fülem mögé tűrte  s megcsókolt.
Ugye most csak álmodom?
Egy cseppet ellenkezni akartam de nem tudtam megtenni.
Nem is akartam.
Csak mégtöbbet.
Ennyi...beletúrtam aranylóan csillogó szőke hajába.
Csókjaink  közt jópár  nyögést  is kiengedtem,ami láthatóan  megbolondít  téged.
Felajzottál ó te jó ég mennyire.
Lehet most sokkal többet akarok belőled ezek után.
De ha jól éreztem te már kőkeményen állsz.
Teljesen hozzám vagy simulva így tudtam mennyire kívánsz engem.
Mit tettél velem?
Elvakított valami.
Vágy.
A kéj.
Szememben fellobbant  a tűz.
Ekkor kezeid irányt  váltottak.
Kicsatolni kezdted a ruhám.
Ohh Jang...lassan elveszítem a fejem.
Még sosem ért így hozzam soha senki.
Ne hagyd abba kérlek...

És jött a szokásos nóta.
Túl sokáig időztünk  itt.
Búvóhelyünk lassan eltűnik.

J- Még találkozunk Yin.- duruzsolta. ._.

Y- Úgy égjek  Jang.- válaszoltam sóhajok  közt.

Visszateleportáltam magam a pokoli lángokkal.
Mikor megérkeztem alig bírtam talpon maradni és összerogytak  térdeim.
Percekig csak levegőt fújtattam.
Össze kell szednem magam.
Ilyen nincs.
De mégis.
Még a bugyim  is elázott teljesen.
Combom belsejéről folyt le édes nedvem.
Ekkor eszembe jutott a mezítelen felsőtested amit az inged  kigombolása közben pillantottam meg.
A látványa teljesen magával ragadott.
Kár,hogy csak másodpercre értem hozzá, ha végig simítottam volna rajta, biztos nem álltam volna le.
Arcom ettől  a gondolattól lángvörös lett.
Akár a szárnyaim.
Még az éjbenfekete hajam se takarja el pirosló arcomat.
Legközelebb ess nekem.
Kishíján elélveztem csókcsatáink között vivódó extázisban.
Érezni akarlak  tűzforró ölemben.
Te tetted ezt velem Jang.