Love at the first sight /bts ff./

5.rész ?Mi Történik Veled?

"Yun-seo szemszöge"

Vedd már fel...vedd már fel...vedd már fel az istenit! Akkor menj a jó büdös kurva anyád picsájába! Itt hívogatom Jia-t vagy 20 perce és még mindig nem veszi fel és baszik legalább egy kicseszett üzenetet küldeni hogy hol van az a.. inkább nem mondom ki...

"Ji-a szemszöge"

- Öhm Hobi..? - szólok hozzá
- Igen Ji-a? - szenteli nekem figyelmét
- Az a lány akiről beszéltél, Yun-seo... esetleg nem tudod hol van most? - kérdezek rá
- Nem, nem tudom. Miért? - néz úgy mint akitől megkérdezték esik-e az eső de egész nap még az ágyából se kelt ki nem hogy még a házból, hogy meg nézze milyen az idő
- Ááá csak azért mert ő a legjobb barátom és ő ajánlotta, hogy próbáljam ki ezt az állást.. - ja, inkább rám erőltette, de, hogy még hányszor kell ezt a kicseszett mondatot elmondam... már kezdem nagyon unni..
- Tényleg?! - most meg úgy néz rám mint egy stréber aki a várt 5-ös helyett egy 4-est kap és kitör a harmadik világháború
- Ja, nem mondta? - ahha szóval engem szépen elfelejt miközben egy helyes pasival tölti az idejét? Mi a szar... Ennek mi baja van? Drogozot vagy mi? Hobi, mit csináltál azzal a sárkánnyal?

- Hát nem mondott semmit arról, hogy nem egyedül van itt, na de mindegy amúgy tényleg nem tudom, hogy hol van mert egyszer csak megkérdezte, hogy "amúgy hol vannak a többiek?" és én meg gyors elköszöntem tőle és siettem is mert a fiúknak ígértem valami ihatót - fejezi be a monológját amiből csak annyi maradt meg, hogy minek kérdezősködik Seo mások hollétéről
- Aha és mégis hol kérdezte azt meg? - nézek rá mostmár kicsit idegesen
- Uhh, jót kérdeztél... - most meg olyan fejét vág mint egy detektív aki most kapott egy komoly ügyet és azon gondolkozik mégis mi miért történt úgy ahogy, de aztán rájön, hogy ez neki túl magas, feladja az ügyet, majd az életet is, és végül meghal
- Szóval?... - lesek rá és várom a válaszát de már vagy 5 perce ezen töri az ágyat
- Asszem a liftbe... Pont mentünk volna fel a legfelső emeletre, már nem emlékszem miért de oda akartunk menni.. - és végre kibökte basszus... Ezer évig tartott, szerintem tudni lehet, hogy nem a türelmemről vagyok híres...
- Köszönöm Hobi! - hajolok meg előtte hogy érezze a törődést... jó azért még szeretjük
- Ja, és szólnál légyszives a többieknek, hogy én gyorsan elszaladok a felső emeletre, köszi! - hagyom ott és rohanok a lifthez

Mikor felérek nem éppen a legszebb látvány fogad...

- Seo te meg mégis mi a szent szart csiná- - TE! TE KIBASZOT KURVA HOGY VIGYEN EL A GYÁSZ! MAJD-
- Yun-seo, nyugi, chill, nyugodj le! -
- Soha ne mond egy dühös embernek hogy nyugodj le vagy mindjárt megmutatom neked, hogy milyen amikor elég sok ideig nyugiba vagy! -
Oké arra rá jöttem hogy ideges, de, hogy ennyire?
- Hidd el, néha túl sokszor vagyok sok ideig nyugiba, szóval értelme nincs annak ha kiütsz - haha, most mégjobban felhúztam...

- Ahj te idióta! Tudod mennyire aggódtam! - csapódik nekem és ad egy csont ropogtató ölelést
- Hé... - amikor elhajolva furán rám néz én közelebb megyek hozzá és megnézem a pupilláit és a leheletét.
Fura. Nem tág a pupillája és a lehelete is tiszta. Ijedten rá nézek és a homlokára teszem a kezem, de nem forró, még langyos se... Oké mi a fasz baja van ennek? Fertőzést kapott vagy mi?! Covidos?!
- Ji-a... Mit csinálsz.?.. - lépked el tőlem és néz rám úgy mint aki egy macskát és egy kutyát lát baszni úgy, hogy a macska van felül... fúj.
- Mit szívtál? Mit ittál? Vagy elkaptál valami járványt? Esetleg elvonási tüneteid vannak? Habár mi iránt... -
Kezdek el lehetséges opciókat sorolni
- Ji-a, miről beszélsz? Nem szívtam és nem is ittam semmit és mégis milyen járványt kapnék el egy ilyen tiszta helyen, meg mitől lenne elvonási tünetem, tudtommal mindenem meg van ami kell - élet, édesem, élet ami neked nincs
- Mit tudom én?! Kitudja lehet, hogy egyik nap találkoztál egy maffiással vagy mi szarral és meg fenyegetett de végül nem szimpizett veled és mondta, hogy rád küldi majd-
- Jia! Mi a szar bajod van? - vág bele a szavamba miközben én kiöntöm neki lelkem, szívem... chh.
- Nekem?! Semmi! Inkább neked mi bajod?! Olyan furán viselkedsz pedig te eleve fura vagy! - mondom neki durcásan
- Mégis, hogy érted hogy én eleve fura vagyok!? - néz rám hitetlenkedve
- Hát úgy, ahogy! Te is tudod! -
- Nem, nem tudom mirő' beszélsz itt nekem! -
- De igen tudod! -
- De nem! -
- De igen! -
- De nem! -
- De igen! -
- Nem! -
- De! -
- Nem! -
- De! -
- Oké most mi a faszról veszekszünk? -
- Nem tom, de tetszik -
- Jézusom... - fog a fejére és sóhajt egy akkorat hogy szerintem még lent a fiúk is halották
- Csak én Seo, csak én. -
- Fogd már be! -
- Oké inkább kezdjük azzal, hogy most szépen elmondjuk hol a francba voltunk mindketten - kezd lenyugodni, miután ki ejtettem e csodás varázs szavakat számon
- Kezd te, hova tűntél szó nélkül? - túl nyugodt
- Őőő, Bang pd-nim levezetett a fiúkhoz - szemei elkerekednek, száját nagyra nyitja, vigyáznia kéne nehogy bele repülőljon valami...
- Kikhez!? - kérdezi meg végre
- Szerinted? - nézek rá úgy, hogy tudja, szeretem azt a bandát akikhez mentem mármint őket a legjobban
- Te most szivatsz? - néz rám megint hitetlenkedve
- Mégis miért viccelődnék ilyenről?! - Habár magamat ismerve megtenném de mindegy, ezt hagyjuk most figyelmen kívül
- Mert téged ismerve megtennéd! - baszki.
- Hogy feltételezhetsz rólam ilyet! Hát ilyenek neveltelek én?! - mondom sokkoltan
- Fasznak járjon a szád, ne nekem bazdmeg! Igen vagy nem?! - mondja mostmár idegesen
- Jóvan na... Amúgy igen, hozzájuk vitt! - kezdek el vigyorogni
- Ne már! - és most megint jön a ne már, ne már és a ne már!
- De de már! -
- Mivan? -
- Nem tudom, elvesztettem a fonalat, várj megkeresem! - kezdek el a földön nézelődni a fonalat keresve
- Jia! Ne húzd ki a gyufát vagy-... - fejezi be egy percre a beszédét és néz rám gyilkos és unott szemekkel miután elővettem egy gyufás dobozt és el kezdtem szép lassan ki húzni egy gyufát belőle - én feladom az életem... - fogja a fejét
- Szegény Hobi.,habár biztos sokat ér - mondom szomorúan
- Mivan? Miről beszélsz? - kérdezi csodálkozva
- Ezt én is kérdezhetném! Mivan veled? Leálsz vele beszélgetni, az egész délelőttöt és délutánt vele töltöd, feszültebb de mégis engedékenyebb vagy, kérdezed őt a többiek hollétéről miközben szarsz a többiek fejére ja és elfelejtettél mint a szart miközben mellette voltál! - Sorolom neki
- De..de.. -
- Milyen de Seo? Mi történik veled? Reggel még normális voltál... -
- Jia én nem tudom, csak mikor vele voltam olyan jól éreztem magam,mintha egy menedék lenne, olyan mint te voltál akkor.. - hajtja le fejét,
majd néz fel rám kétségbeesetten a végén

Sziasztok! Sajnálom hogy ilyen sokáig nem volt rész, csak valahogy nem volt kedvem írni,sajnálom!
Hibákért előre elnézést kérek!
Jó estét/napot! 💜